Számos utazási iroda bezárhat

Teljes bizonytalanság jellemzi manapság a kiutazási piacot, hiszen a cégek egyrészt ha átmenetileg is, de lemondhatnak korábban jól jövedelmező programjaik -- egyes arab országok üdülőhelyei, az USA népszerű városai, tengerpartjai -- értékesítéséről. Ezzel párhuzamosan, vagy ennek részeként elesnek a repülőjegy-értékesítés jól jövedelmező árbevételének tetemes részétől is. Ezt az önmagában is nehéz helyzetet súlyosbítja még az utazásszervezéssel és -közvetítéssel kapcsolatos kormányrendelet módosítása miatt kialakult bizonytalanság.
A jogszabály a vagyoni biztosítékra vonatkozó passzus kivételével már a tavasszal hatályba lépett, ám a cégek számára a lényeg az anyagi vonzattal járó kaució. Ennek mértéke ugyanis jelentősen megemelkedik. Éppen ezért adott a Gazdasági Minisztérium (GM) haladékot október 28-ig e feltétel teljesítéséhez. Ám már a rendelet megjelenésével egy időben elhangzottak olyan vélemények, hogy a módosítás újabb változtatására lenne szükség. A minisztérium rövid idő alatt elismerte a felvetések jogosságát, és a finomításnak, technikai pontosításnak nevezett módosítás előkészítését meg is kezdték.
A közelmúltban a parlament idegenforgalmi bizottsága elé került anyag szerint négy lényeges pontban változna az október 28-ával hatályos passzus. Ezek megítélése nagyon vegyes az utazási irodák körében. Van, aki szerint minderre szükség van, van, aki szerint a gyakorlatban nincs jelentősége a változtatásoknak. Az utazási irodák partnereinek, a biztosítótársaságoknak sem könnyű, ám biztosítói körökben nem a módosítás módosítása miatt aggódnak. Sokkal inkább érdekes számukra, hogy miképp tudja majd a GM az ellenőrzést hatékonnyá tenni. Ugyanis az utasok csak akkor vannak biztonságban, ha egy utazási vállalkozás a tényleges forgalma után teszi le a vagyoni biztosítékot. Ám az utaztatók főként, a "simlisek" -- a költségkímélés miatt -- abban érdekeltek, hogy a lehető legkevesebb nettó árbevételt vallják be. Nagy kérdés, ki ellenőrzi, s hogyan a minisztériumnak benyújtott adatok valódiságát, ami alapja az utaztató és a biztosító közötti szerződésnek. Bár pontos számok nincsenek, megközelítően 4-500 cég ellenőrzésére lenne szükség.
A GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának vezetője, Andor Györgyné szerint meg fogják oldani e problémát. Bár vannak saját ellenőreik is, akik tájékozottak az utaztatócégek gazdálkodásában, arra is gondoltak, hogy könyvvizsgálókat kérnek fel e munkára -- közölte. Persze ehhez pénzre van szükség. Hogy lesz-e a többletfeladatra többletforrás, ma még nem lehet tudni.
Az október 28-ával hatályba lépő rendelet szerint az érintett utaztatóknak, ha chartergéppel szervezett utazást kínálnak, nettó árbevételük 20 százaléka a vagyoni biztosíték mértéke. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) szerint ez a mérték túlzott, hiszen a rendelet, illetve ennek legújabb módosítása több garanciát is tartalmaz, így szükségtelen a cégeket még ezzel is terhelni. A szervezet szerint elégséges elnne a 15 százalékos mérték. Szakmai körökben ennek megítélése ellentmondásos. Míg Gál Pál, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. vezérigazgató-helyettese szerint ez csak számháború, addíg Petrus György, a West Travel ügyvezetője úgy látja, jogos a MUISZ felvetése. Ez utóbbi vélekedéssel ért egyet Simon András, a Malév Air Tours ügyvezetője is, aki szerint e ponton több probléma is felvetődik. Ugyanis a módosítás módosításában a 20 százalékos mérték csak a charterezőkre vonaktozik. Pedig a garantált szerződések, illetve az autóbuszos utaztatás ugyanolyan kockázattal jár, mint a charter. Ha egy cég csődbe megy, mindegy, hogy a repülő vagy a busz hagyja külföldön a turistákat. Egy megkötött garantált szerződés is ugyanolyan kötelezettség, mint a chartergép rendszeres kifizetése.
Az, hogy a 20 százalékos kaució vonatkozik-e, vagy sem a garantált szerződéseket kötő cégekre, még bizonytalan. Eredetileg a GM ezt törölni kívánta a módosítás módosításából, utóbb azonban -- információink szerint -- ettől elállt. A végső döntés kérdéses.
Bár a GM több hónapja dolgozik e módosításon, a legfrissebb változatban mégis található olyan passzus, amely nem egyértelmű -- vélekedik Simon András. Mégpedig az, amelyik azt mondja, hogy a nettó árbevétel számításánál a menetrend szerinti repülőjáratra érvényes menetjegyek értékesítéséből származó árbevételt nem kell figyelembe venni. Nem lehet tudni, mire gondol itt a minisztérium, hiszen egy-egy utazási iroda többféle célból is értékesít repülőjegyet.
A vagyoni letét három fajtájának -- bankgarancia, pénzbeni letét, biztosítási szerződés -- vegyes alkalmazásának lehetővé tételéről kialakult vélemények is ellentmondásosak. Petrus György szerint ugyanis ennek nincs gyakorlati jelentősége, míg Gál Pál úgy látja, ez lehet a cégek számára kedvező döntés is. Igaz, ennek pontos megítéléséhez ismerni kellene az idevonatkozó részletes szabályokat. Például az egyes lehetőségek igénybevételének sorrendje fontos lehet.
Abban mindenki egyetért, hogy súlyos gond az időbeli eltolódás. Ugyan a minisztérium eredetileg azt tervezte, hogy a módosítás módosítása is hatályba lép október 28-ával, ám ha a kormány október 9-i ülésén ezt nem tárgyalja -- s erre információink szerint kevés az esély --, már nem lesz idő arra, hogy október 28-ig kihirdessék ezt. Eddig az időpontig azonban a cégeknek teljesíteni kell a feltételeket, hiszen ha ezt nem teszik, felfüggesztik működési engedélyüket. Azt követően viszont, hogy a módosítás módosítása is hatályba lép, újra kell tárgyalni a szerződést a biztosítókkal, hiszen egyes feltételek -- a fent említettek mellett a féléves szerződéskötési lehetőség, az az időszak, amire le kell tenni a kauciót -- megváltoznak. Ez a pluszmunka mellett pluszköltséget is jelent a cégeknek. Budai Zoltán azonban úgy vélekedik: minden a legnagyobb rendben van.