Tovább késhet a kárpótlás

Egyre valószínűbb, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban mégsem kezdődik meg az életüktől jogtalanul megfosztottak hozzátartozóinak kárpótlása -- tudta meg a Világgazdaság. Erre utal az a tény, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) által előkészített tervezet egyeztetései elakadtak, így a törvényjavaslat értelemszerűen mindmáig nem kerülhetett a parlament elé. A két változatban elkészített törvénytervezet eredetileg sem szerepelt a kormány őszi jogalkotási programjában, de a tárca azzal számolt, hogy január 1-jétől életbe léphet a jogszabály. Ezzel szemben a kabinet értesüléseink szerint már jelezte az Országgyűlésnek, hogy az idén eleve nem készül további törvényjavaslatokat beterjeszteni.
A jogszabálytervezeten dolgozik az igazságügyi tárca -- reagált megkeresésünkre Borókai Gábor kormányszóvivő, aki hangoztatta, a kormány nem hozott hivatalos döntést a törvény-előkészítés e ciklusra vonatkozó befejezéséről.
Somogyvári István, az IM közigazgatási államtitkára viszont csupán annyit mondott, nem tud felvilágosítást adni arról, a kormány elé kerülhet-e még ebben az évben a jogszabálytervezet.
A korábban az érintett civil szervezetekkel is egyeztetett IM-tervezet alapján azoknak a személyeknek a hozzátartozói igényelhették volna a kártérítést, akikre a bíróságok törvénysértő módon hoztak halálos ítéletet, vagy akik halála az eljáró magyar hatóság szándékos közreműködésére vezethető vissza, illetve akik politikai önkény, deportálás miatt, vagy kényszermunka idején vesztették életüket.
Sajnálattal vesszük tudomásul, ha a kabinet valóban nem terjeszti az Országgyűlés elé a kárpótlási törvény tervezetét, mert a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) rendkívül pozitívan fogadta a kormányzati kezdeményezést -- mondta lapunknak Sessler György, a jogosultak legnagyobb hányadát képviselő szövetség kárpótlási bizottságának elnöke. A korábbi egyeztetéseken a lényegesebb pontokban sikerült közös nevezőre jutni, augusztus vége óta azonban gyakorlatilag semmi sem történt -- közölte a Világgazdasággal Egri Oszkár. A Mazsihisz jogi képviselője elmondta: a szervezet vezetői néhány héttel ezelőtt levelet írtak Dávid Ibolya igazságügy-miniszternek az ügyben, de a tárca részéről mindeddig nem reagáltak a megkeresésre.
A kárpótlás összegéről az 1999-es költségvetési törvény is rendelkezett, ám az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, hogy az érintettek mindössze 30 ezer forintos kárpótlásban részesüljenek. Az IM ezt követően kezdte meg a törvénytervezet kidolgozását. Ennek értelmében a kárpótlásra jogosultak 300 ezer forintot kaptak volna egy összegben, bár a kifizetés részleteiről nem alakult ki egységes álláspont, s nem fejeződtek be a konzultációk az érintettek körének pontos behatárolásáról sem. A kormány ugyanakkor 1999-ben készített egy számítást, amelyben mintegy 130 ezer jogosulttal számolt. Az elképzelések szerint a kifizetések 2002-ben kezdődtek volna meg és 2004-ben fejeződtek volna be, ami összességében 30 milliárd forint körüli kiadást jelent.