Túlzott félelmek

A nagyszabású anthraxtámadás veszélyeivel kapcsolatos tömeghisztériát igyekszik mérsékelni több kutató is. Harry Smith professzor szerint, aki a brit királyi társaság biológiai fegyverekről szóló, tavaly befejezett kutatását vezette, a lépfene nehezebben elkapható betegség, mint ahogyan azt sok ember gondolja. Az Independentnek nyilatkozva Smith kétségeit fejezte ki az amerikai kormány által 1993-ban készített tanulmány azon megállapításával kapcsolatban, miszerint 100 kilogrammnyi anthraxspóra szétpermetezése Washington fölött hárommillió ember halálát okozná. A professzor utal arra, hogy a becslés majmokon végzett kísérleteken alapul, amelyek az embernél kevésbé ellenállók a lépfene kórokozójával szemben.
Smith szerint ezért valójában csak találgatni lehet, hogy mi történne egy esetleges anthraxtámadás esetén. Emlékeztet azonban arra, hogy a lépfene is olyan, mint bármely betegség: nem fertőződik meg mindenki, aki kapcsolatba kerül a kórokozóval, nem minden fertőzött személyben fejlődik ki a betegség, és nem minden beteg hal bele.
Azt ugyanakkor Smith is könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy kifejleszthető a lépfene antibiotikumoknak ellenálló változata. Elvi lehetőséget arra is lát -- bár gyakorlati megvalósítását jóval nehezebbnek véli --, hogy a kórokozót fertőzőbbé tegyék. Jelenleg ugyanis mintegy 2500 spóra belélegzése szükséges ahhoz, hogy valaki megfertőződjön, ám genetikai módosítások révén akár már néhány tucat is elég lehet. A terroristák egy másik célja az lehetne, hogy kifejlesszék az anthrax emberről emberre átvihető változatát. Smith Irakot említi példaként azon országok között, amelyek képesek lehetnek ilyen irányú -- nem túl drága -- kutatások lefolytatására.

VG-->