Zsákutcában az egyeztetés
"Nem sikerült közelíteni az álláspontokat, most egyetlen lehetséges követendő út maradt: Montenegróban a polgároknak népszavazáson kell véleményt mondaniuk" -- foglalta össze egy mondatban a tárgyalások kimenetelét Kostunica a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a népszavazásra minél hamarabb sort kell keríteni.
Gyukanovic közölte: tárgyalópartnerei egyetértettek vele abban, hogy a jelen pillanatban nincs értelme tárgyalásokat folytatni két független ország szövetségéről, s további szófecsérlésre és időpazarlásra sincs szükség. "Most a montenegrói kormány és az ellenzék párbeszédének a folytatása következik. A tárgyalásokon döntésnek kell születnie arról, hogy miként rendezzük meg demokratikus mércék szerint a népszavazást, amelyen megismerjük a montenegrói polgárok akaratát" -- jelentette ki az MTI szerint Gyukanovics. A montenegrói elnök szerint legvalószínűbb, hogy a jövő év tavaszán kerül sor a referendumra.
A harmadik tárgyalópartner, Zoran Gyingyics szerb kormányfő annyit mondott, hogy minden tárgyalásban elsődleges fontosságú az európai integráció kérdése, minden más cél kevésbé jelentős. "A népszavazás előtti kampányban a montenegrói polgároknak ezt megmagyarázzák, habár mi saját részünkről tevékenyen nem fogunk részt venni benne (a kampányban)" -- mondta Gyingyics.
A nyilatkozatokból kitűnik: a jugoszláv, illetve a szerb félnek nem sikerült rábírni Gyukanovicsot arra, hogy tárgyaljon a szövetség jövőjéről. A montenegrói elnök szemlátomást a nagy nemzetközi nyomás ellenére is kitartott korábbi, gyakran hangoztatott álláspontjánál, nevezetesen amellett, hogy a de facto nem létező jugoszláv államszövetség mindenáron való fenntartása értelmetlen, s Szerbiának, illetve Montenegrónak két független államként kell szövetségre lépnie.
A pénteki megbeszélést hosszú hetekig, hónapokig tartó huzavona előzte meg, mivel Gyukanovics nem volt hajlandó beleegyezni abba, hogy a szövetségi kormányfő, Dragisa Pesics is rész vegyen a megbeszélésen. Arra hivatkozott, hogy Montenegró nem ismeri el a jugoszláv kormányt és a parlamentet. Kostunica jóvoltából Pesics helyébe végül Labus került, akit a montenegrói elnök nem a szövetségi kormány képviselőjeként, hanem a kormányzó szerbiai pártkoalíció, a DOS küldöttjeként fogadott el tárgyalópartnerének.
