A bel- és igazságügy is kipipálva

Sokáig ez is kérdéses volt, mivel a szeptemberi terrortámadások után egyesek lassítani szerették volna a fejezetzárást, nagyobb hangsúlyt helyezve a jelölteknél kiépülő határvédelem ellenőrzésére. Végül azok álláspontja kerekedett felül, akik szerint a terrorveszélyre az egyik válasz éppen a bővítés és így az európai "biztonsági zóna" kiterjesztése lehet.
A bel- és igazságügyi témakör zárását szakértők szerint főként az könnyítette meg, hogy a tizenötök belementek a bel- és igazságügyi dosszié magvát alkotó "Schengen-acquis" kettévágásába, megkülböztetve a már az uniós csatlakozáshoz, illetve a csupán az -- évekkel később esedékes -- teljes jogú Schengen-tagsághoz teljesítendő elvárásokat.
Mindez azt is jelenti majd, hogy Magyarország a taggá válás után csupán Ukrajna, Románia, Jugoszlávia és Horvátország felé épít ki teljes körű Schengen-határt, míg a szlovák és szlovén vonal "ideiglenes Schengen-határnak" minősül, ahol csak minimális készültségre rendezkedünk be, erőteljesen építve a szomszédos határőrszervekkel való együttműködésre. Ez azt is jelenti azonban, hogy az osztrák--magyar "Schengen-határ" a taggá válás után is érvényben marad, egészen addig, amíg az új tagállamok külső határai nem kapcsolódnak össze egységes vonallá. Minderre optimista számítások szerint is leghamarabb 2005 végén, 2006 elején lehet csak számítani, bár vannak olyan becslések is, amelyek -- például a lengyel--ukrán határ problémája miatt -- 2008--2010-es határidőt sem tartanak kizártnak.
Ettől függetlenül a gyakorlati feladatok 80 százalékát már az EU-csatlakozás előtt el kell majd végezni. Az EU-tagság például kötelezővé teszi a harmonizált határellenőrzést, ehhez azonban az egyetlen tételes leírást maga a Schengen-acquis tartalmazza, azaz a külső határok kiépítésekor már a taggá váláshoz is e szerint kell eljárni. Hasonlóképpen, a rendőri és igazságügyi szervek közötti együttműködés jó részénél is megegyezik az elvárások többsége a schengeni tagsággal járó követelményekkel, beleértve ebbe a vízumkötelezettek közös listájának az átvételét is. Emlékezetes, Magyarország vízumügyben arra vállalt kötelezettséget, hogy a szomszédos országok kivételével minden, nem EU-állam felé kész átvenni az uniós közös vízumlistát, míg a szomszédok esetében csak a taggá válás pillanatában fogja az akkor érvényes eljárást alkalmazni.
A versenypolitika esetében hírek szerint több ponton is kedvező visszajelzés várható az EU részéről. Elégedetten regisztrálják majd a legutóbbi törvénymódosításokat, az intézményi háttér felállását és a végrehajtásban mutatkozó haladást. Továbbra is szorgalmazni fogják azonban az EU-normáktól eltérő adókedvezményeknek már a tagság előtti felszámolását, amire Magyarország a jelenleg érvényes tárgyalási álláspontja alapján nem hajlandó. Tekintve, hogy jelek szerint közben négy jelölt ország is immár készséget mutat e feltétel elfogadására (Szlovénia és a három balti tagjelölt már ezen az alapon zárja le ma fejezetet, miközben EU-források szerint Csehország is "igen közel áll" ehhez), szakértők szerint a magyar "ellenállás" fokozatos elszigeteltséget eredményezhet e témában.