Az amerikaiak még nem adták fel

A Gripenek bérléséről folytatott egyeztető tárgyalások sikerét jelzi, hogy a két kormány minisztere egyetértési nyilatkozatot ír alá. Ez ugyan nem tartalmaz jogi következményekkel járó kitételeket arra az esetre, ha a felek bármelyike meggondolná magát, de kifejezi a felek akaratát a svéd vadászrepülőgépek bérlésével kapcsolatban.
A Világgazdaság kormányköröktől származó információi szerint a készülő szerződéstervezet minden várakozást felülmúlóan előnyös gazdasági kondíciókat tartalmaz. A pénteki kormányülést követően Matolcsy György gazdasági miniszter azt mondta, hogy a 108 milliárdos beszerzési érték mellett 110 százalékos az ellentételezés mértéke: ennek 70 százalékáért magyar árukat vásárol a svéd partner, 30 százalék pedig beruházások formájában kerül vissza a magyar gazdaságba.
A Gripenek bérlése kapcsán kialakult vita ennek megfelelően nem is a gazdasági szempontok mentén alakult ki. Az amerikai kormány F--16-osokra vonatkozó újabb tájékoztatása után Magyarország még kedvezőbb tárgyalási pozícióba került, mivel a svéd Gripenek kelet-európai térhódítása szempontjából a megegyezés stratégiai fontosságú lett, ezért a piacszerzés érdekében a korábbiaknál is kedvezőbb gazdasági feltételeket nyújtottak. A nemrégiben felvett -- szegényebb -- NATO-tagországok (Csehország és Lengyelország is) késznek mutatkoztak a gazdasági feltételeket a harcászati szempontokkal szemben is erőteljesebben figyelembe venni.
Svédország ugyanis nem tagja a NATO-nak, a Gripenek sok tekintetben nem követik a NATO-szabványokat. A drágább F--16-os gépeket éppen arra hivatkozva ajánlotta az amerikai kormány, hogy azok interoperabilitása biztosított, és megfelel a NATO szabványainak. A csereszabatosság szempontjából azzal érveltek, hogy "a több mint 800 darab, európai NATO-tagállam által üzemeltetett F--16-os egyes elemei egymás között cserélhetők, és a közös eszközök, eljárások és képzés eredményeképpen egy holland F--16-os hajtóművét török szerelők Olaszországban át tudják tenni egy amerikai F--16-osba".
Közben napvilágot láttak egy dokumentum részletei is, melyet az F--16-os gyártói készítettek, és a NATO követelményei szempontjából összehasonlították saját gépüket a Gripenekkel. Az eltérések valóban jelentősnek mutatkoztak. Brüsszelben visszaigazolták, hogy a tanulmány szakmailag helytálló, de a NATO hivatalosan nem szólt bele (nem ellenezte), hogy Magyarország Gripeneket béreljen. Még a nyilvánvaló szakmai érvek ellenére sem, mivel azok nem olyan mértékűek, hogy akadályoznák a NATO-kötelezettségek teljesítését.
Az ellenzék -- a döntési folyamat demokratikus és jogszerű voltának megkérdőjelezése mellett -- éppen azt kifogásolta: miért vásárolunk a NATO szabványától eltérő orosz gépeink helyett az észak-atlanti szövetség szabványától sok szempontból eltérő svéd gépeket, és milyen szakmai koncepció áll a döntés mögött? Juhász Ferenc (MSZP), a honvédelmi bizottság alelnöke nem tartja kizártnak, hogy a fegyverüzletekben szokásos közvetítői díj mellett más, nem szakmai szempontok is szerepet játszhatnak. Példaként említette, hogy néhány fideszes képviselő is elkísérte a honvédelmi minisztert "vajaskenyér-körútra" Svédországba. A szocialista alelnök kifogásolta azt is, hogy az Országgyűlés elé kerülő határozati javaslatban továbbra is csak a gépek számát pontosították, a parlamenti felhatalmazás továbbra is biankó számlát ad a kormány kezébe.
A kabinet képviselői szerint szakmailag és anyagilag is jó üzletet köt a kormány, és nem férhet kétség ahhoz, hogy az ügyben tartandó december 11-i végszavazást követően még ebben az évben megkötik a Gripenek bérléséről szóló végleges szerződést.