Egyre kedvetlenebbek a fogyasztók

Az elemzői optimizmusra rácáfolva hét és fél éve nem tapasztalt mélységbe lökte a gazdasági bizonytalanság a fogyasztói bizalmi index novemberi értékét az Egyesült Államokban. A gazdaságkutatók korábban a növekvő részvényárfolyamokat és a terrorizmus ellen vívott sikeres harcokat -- a Bloomberg hírügynökség felmérése szerint -- elegendőnek ítélték a bizalom újbóli növekedéséhez. Ezzel szemben a tegnap közzétett adatok szerint az októberi 85,3 ponton álló index novemberben még tovább, 82,2-es mélypontra süllyedt. A csökkenés magyarázataként a megkérdezett elemzők a növekvő munkanélküliség és a recesszió érezhető hatásai mellett a korábban kedvező tényezőként emlegetett háborús helyzetet hozzák fel.
A bizalmi index összetevői közül a fogyasztók jelen helyzetük megítélését jelentő mutató egy hónap alatt 107,2-ről 93,5 pontra, az új lakás vásárlását tervezők aránya 3,5-ről 3 százalékra csökkent, míg az álláshoz jutást nehéz feladatnak ítélők aránya 20,6 százalékról 23-ra emelkedett.
Ilyen körülmények között az OECD elemzői által rövidéletűnek aposztrofált amerikai recesszió okaként megjelölt fogyasztói és befektetői kedv hanyatlása nehezen leküzdhető feladatnak tűnik.
Az OECD tegnap közzétett országjelentése szerint az amerikai gazdaság teljesítményének az idei év első felében tapasztalt 1,2 százalékos növekedése után a következő két fél évben 0,6, illetve 0,1 százalékos csökkenésével lehet számolni. Az OECD múlt heti prognózisával szemben azonban a mostani várakozások szerint már a jövő év második fele erőteljes növekedést hozhat.
A gazdaságpolitika reakciója a lakossági fogyasztás és a beruházási kedv erőteljes visszaesésének köszönhetően viszonylag hamar szükségszerűvé vált. A FED a monetáris politika erőteljes lazításával válaszolt: az irányadó kamatláb most az USA-ban az 1961 óta nem tapasztalt 2 százalékos szinten áll. Az alacsony hitelkamatok az építőipar, a fogyasztás és a beruházások ösztönzésén keresztül lökést adhatnak a gazdaság egészének.
A fiskális politika az adóbevételek GDP-hez viszonyított arányának kilencvenes években tapasztalt növekedése után az adóterhek enyhítése irányába fordult. Az elemzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a most alkalmazott, a végső fogyasztás helyett a tőkenyereséget csökkentő adórendszerrel szemben egy hozzáadott érték alapú struktúra bevezetése lenne célszerű.