Fókuszban a vagyongyarapodás
A vagyongyarapodás-vizsgálatok számának növekedését alapozza meg az adózás rendjéről szóló -- jövőre hatályba lépő -- módosított törvény. Nagy jelentőségű változást eredményez ugyanis a bizonyítási teher megfordulása abban az esetben, ha az adózó az elévülési időn túli (öt évnél régebbi) kölcsönt, örökséget, ajándékot nevez meg vagyonosodásának forrásául. A jelenlegi szabályozás szerint az adóhivatalnak -- az elévülési idő lejárta miatt -- ilyenkor joga sincs vizsgálni, s mivel rajta van a bizonyítási teher, eredménytelenül zárhatja le az eljárást. A jövőben viszont az adózónak kell bizonyítékkal szolgálnia. Így -- bár nem köteles megtartani az öt évnél régebbi iratokat -- mégis érdekében áll megőrizni a dokumentumokat.
Az adóhivatal nem a vagyonosodás ellen lép fel -- hangsúlyozta a Világgazdaságnak Ferenczy Judit, az APEH ellenőrzési főosztályvezetője --, hanem a törvény alapján azt ellenőrzi, hogy adózott jövedelemből alapozta-e meg vagyonának növekedését az adózó.
Az adózás rendjéről szóló törvény 1996-os módosítása feljogosítja az adóhatóságot a vagyongyarapodás vizsgálatára, ha az adózó életvitele nincs arányban a bevallott jövedelmével. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az elmúlt két évben szaporította az ilyen jellegű vizsgálatokat, ezek száma az idén már megközelítette a százat. Az ellenőrzések megalapozottságát mutatja, hogy 75 százalékuk megállapítással zárult; a revizorok 560 millió forint adóhiányt állapítottak meg.
A hivatal főleg a saját adataira támaszkodik, mielőtt elindítja a vagyoneredet-vizsgálatot -- mondta lapunknak a főosztályvezető. Ezekből világossá válik, ha egy cégnél nem ésszerű, nem a vállalkozás érdekében folyik a gazdálkodás. Kíváncsivá teszi az APEH-et, ha a kifizető adatszolgáltatásai nem egyeznek az adózó bevallásaival, vagy ha ingatlant, illetve ingó vagyont értékesített. Ha egy cég évekig veszteséges, a revizorokat ugyancsak érdekli, hogy ezt miből finanszírozzák, s az is, ha jelentős tagi betétre, illetve tagi kölcsönre kerül sor. Nem elhanyagolható a közérdekű bejelentésekre induló vagyoneredet-vizsgálat sem, de nem ez a jellemző -- válaszolt kérdésünkre a főosztályvezető.
Az eddigi vizsgálatok megállapításai közül kiemelte a családiház-építéseket. Tipikusnak mondható, hogy az ingatlan értéke sokkal magasabb, mint amennyinek a magánszemélyként építkező (sokszor évek óta veszteséges) vállalkozók feltüntetik. A különbséget a kalákás összedolgozással magyarázzák, ám emögött többnyire feketemunka húzódik meg, a szakipari teendőket ugyanis nem képes elvégezni a szomszéd és a sógor. Ilyen esetekben az adóhivatal szakértői véleményt kér, amely a bíróságon is perdöntő lehet.
