Keleti fejlesztéseket javasolnak

Így Magyarország esetében -- melyet a jelentés lényegében csatlakozásra érett országként jellemez -- az UNICE a Széchenyi-terv kibővítését javasolja a szolgáltatói szektort és az induló vállalkozásokat segítő programokkal. A szervezet szerint az adminisztratív kapacitások fejlesztéséhez is további forrásokra van szükség, a magánszektor elsősorban az igazságszolgáltatásnak az uniós jogszabályok alkalmazására való felkészítését, a rendelkezéseknek az államigazgatás különböző szintjein és az ország különböző részeiben való konzisztens alkalmazását, valamint a közigazgatás, különösen a helyi önkormányzatok átlátható és hatékony működésének megteremtését tartja fontosnak.
A szabályozott iparágak, például az energiaszektor és a közművek esetében az árszabályozó megállapodásoknak a közösségi jog tükrében való felülvizsgálatára van szükség -- véli az UNICE, amely szerint a számos cégnél már bevett EU-konform egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi gyakorlat ellenére még jelentős beruházások és jól átgondolt program szükségesek a teljes felzárkózáshoz.
A jelentés szerint a jelöltek általában komoly haladást értek el az EU-taggá válás követelményeinek teljesítésében, az UNICE azonban öt olyan területet azonosított, amelyeken néhány vagy akár minden jelölt országban további erőfeszítésekre lesz szükség az üzleti környezet javítása érdekében. Első helyen a korrupció elleni küzdelmet említi a jelentés, ezt az uniós jog alkalmazásához nélkülözhetetlen adminisztratív kapacitás megteremtése, a kormányzat és az üzleti szféra közötti párbeszéd erősítése és a strukturális reformok, privatizáció folytatása követi. Az UNICE szerint az egységes belső piac egészséges működését meghatározó néhány területen is orvosolni kell bizonyos hiányosságokat, így az áruk szabad mozgása, a szellemi tulajdon védelme, a közbeszerzések szabályozása és az állami támogatások terén.