BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Két szakaszra bontandó felkészülés

Február végéig készül el az az kormányzati akcióterv, amely két szakaszra bontja és részletesen felsorolja a csatlakozásig hátralévő, a tagság érdekében elvégzendő kormányzati feladatokat -- értesült több megbízható forrásból is a Világgazdaság. A cél az, hogy pontosan és tételesen elkülönítsék, mit kell elvégezni a csatlakozási tárgyalások lezárásának remélt időpontjáig (azaz 2002 végére), s mit célszerű később, a tényleges taggá válás céldátumára (vagyis 2004. január 1-jére) befejezni.

Az első szakaszban, 2002 végéig alapvetően két cél elérése érdekében szükséges feladatokat kell elvégezni: azokat, amelyek szükségesek a csatlakozási tárgyalások sikeres lezárásához, illetve azokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy Magyarországról kedvező jelentést állítson ki a jövő év őszén az Európai Bizottság. Utóbbi azért fontos, mert a 2002-es országjelentések alapján nyilvánít majd véleményt a bizottság arról, hogy mely államok kerülhetnek a bővítés első körébe.
A második szakaszban (azaz 2003 folyamán) a tagállamként való működés kormányzati feltételeinek megteremtése a feladat. Ekkor kell elvégezni például a választójogi törvény módosítását (korábban nem is lehet, hiszen a csatlakozási tárgyalások során dől el például az is, hogy hány képviselőt küldhet hazánk az Európai Parlamentbe). Hasonlóképpen ekkor kell "feltölteni" a közös agrárpolitika hazai fogadóintézményeit is (hiszen semmi értelme 2002 végére tízezer fős apparátust kiépíteni, ha a pénzek csak 2004-től érkeznek). Hogy milyen feladatok kerülnek ezeken felül ide, arról február végéig kell dönteni.
A feladatelkülönítés során a kormányzat konzultálni fog az Európai Bizottsággal is, hiszen a cél az, hogy a magyar felkészülési terv egybevágjon a bizottság tervezett 2003-as ellenőrzéseivel. A múlt héten közzétett bizottsági bővítési stratégia ugyanis bejelentette, hogy az Európai Bizottság a tárgyalászárás és a tényleges taggá válás közti időszakban is folytatja a leendő új tagországokban végbemenő fejlemények figyelemmel kísérését, s erről jelentést is tesz a tagállamoknak.
Elemzők szerint az új magyar felkészülési terv részben hasonló célt szolgálna, mint a közösségi joganyag átvételének elmúlt években rendszeresen felfrissített nemzeti programja (ANP): vagyis azt, hogy a felkészülési menetrend és a feladatok sorrendjének kijelölése a magyar hatóságok döntése legyen, ne pedig Brüsszelé. (Mint ismert, kimondatlanul az ANP-nek is az volt az egyik fő szerepe, hogy a magyar sajátosságokhoz igazítsa az Európai Bizottság által kiötölt csatlakozási partnerségben leírt feladatsorrendet.) Ha viszont megvárnák az ANP-felújításoknál szokásos nyári időpontot, az valószínűleg túl késő lenne, az őszi országjelentésre való tekintettel. Az is a február végi határidő mellett szól, hogy a munkával még a választási kampány hajrája előtt elkészüljenek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.