BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Két szakaszra bontandó felkészülés

Február végéig készül el az az kormányzati akcióterv, amely két szakaszra bontja és részletesen felsorolja a csatlakozásig hátralévő, a tagság érdekében elvégzendő kormányzati feladatokat -- értesült több megbízható forrásból is a Világgazdaság. A cél az, hogy pontosan és tételesen elkülönítsék, mit kell elvégezni a csatlakozási tárgyalások lezárásának remélt időpontjáig (azaz 2002 végére), s mit célszerű később, a tényleges taggá válás céldátumára (vagyis 2004. január 1-jére) befejezni.

Az első szakaszban, 2002 végéig alapvetően két cél elérése érdekében szükséges feladatokat kell elvégezni: azokat, amelyek szükségesek a csatlakozási tárgyalások sikeres lezárásához, illetve azokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy Magyarországról kedvező jelentést állítson ki a jövő év őszén az Európai Bizottság. Utóbbi azért fontos, mert a 2002-es országjelentések alapján nyilvánít majd véleményt a bizottság arról, hogy mely államok kerülhetnek a bővítés első körébe.
A második szakaszban (azaz 2003 folyamán) a tagállamként való működés kormányzati feltételeinek megteremtése a feladat. Ekkor kell elvégezni például a választójogi törvény módosítását (korábban nem is lehet, hiszen a csatlakozási tárgyalások során dől el például az is, hogy hány képviselőt küldhet hazánk az Európai Parlamentbe). Hasonlóképpen ekkor kell "feltölteni" a közös agrárpolitika hazai fogadóintézményeit is (hiszen semmi értelme 2002 végére tízezer fős apparátust kiépíteni, ha a pénzek csak 2004-től érkeznek). Hogy milyen feladatok kerülnek ezeken felül ide, arról február végéig kell dönteni.
A feladatelkülönítés során a kormányzat konzultálni fog az Európai Bizottsággal is, hiszen a cél az, hogy a magyar felkészülési terv egybevágjon a bizottság tervezett 2003-as ellenőrzéseivel. A múlt héten közzétett bizottsági bővítési stratégia ugyanis bejelentette, hogy az Európai Bizottság a tárgyalászárás és a tényleges taggá válás közti időszakban is folytatja a leendő új tagországokban végbemenő fejlemények figyelemmel kísérését, s erről jelentést is tesz a tagállamoknak.
Elemzők szerint az új magyar felkészülési terv részben hasonló célt szolgálna, mint a közösségi joganyag átvételének elmúlt években rendszeresen felfrissített nemzeti programja (ANP): vagyis azt, hogy a felkészülési menetrend és a feladatok sorrendjének kijelölése a magyar hatóságok döntése legyen, ne pedig Brüsszelé. (Mint ismert, kimondatlanul az ANP-nek is az volt az egyik fő szerepe, hogy a magyar sajátosságokhoz igazítsa az Európai Bizottság által kiötölt csatlakozási partnerségben leírt feladatsorrendet.) Ha viszont megvárnák az ANP-felújításoknál szokásos nyári időpontot, az valószínűleg túl késő lenne, az őszi országjelentésre való tekintettel. Az is a február végi határidő mellett szól, hogy a munkával még a választási kampány hajrája előtt elkészüljenek.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.