Leosztható választókerületek

A lehetséges választási együttműködések megkötésében, a választási erőforrások elosztásában, a töredék szavazatok maximalizálásában és az országosan ismert politikusok "turnéállomásainak" megszervezésében is szerepe lehet annak, melyik párt hol erősebb, hol esélyesebb a győzelemre, vagy melyik az a település, amelyről eleve lemondhat. Az elmúlt három választás adatainak összevetése és a Világgazdaság által megkérdezett pártszakértők véleménye alapján a 176 magyarországi választókörzet közel egyharmada, több mint 50 szavazókerület 2002-es eredménye jósolható meg előre nagy biztonsággal. Ezek azok, ahol az elmúlt választásokon -- az országos közvélemény-kutatási adatoktól is részben függetlenül -- egyértelmű győzelmet tudott felmutatni a jobb- vagy a baloldali jelölt.
Az MSZP 1994-es tarolása, 149 egyéni győzelme óta értelemszerűen 27 olyan választókörzetről lehet beszélni, ahol soha nem tudott nyerni szocialista jelölt (időközi választáson ez azóta az egyik ilyen körzetben sikerült). Ezekről mindenképpen azt lehet mondani, hogy hagyományosan is jobboldali körzetek, ahol az MSZP-nek 2002-ben sem lesz sok esélye a győzelemre. A 26 körzet közül 12 négy történelmileg is inkább jobboldali megyében, Győr-Sopronban, Vasban, Zalában és Veszprémben található. Köztük van Sopron -- Szájer József fideszes frakcióvezető körzete --, és Zalaszentgrót, ahol 1998-as győzelme után most Fidesz--MDF színekben indul újra Boros Imre kisgazda PHARE-miniszter.
A hagyományosan baloldali körzetek kiválasztásánál kuszább a kép: 1990-ben a szocialisták mindössze egy egyéni körzetben nyertek -- Szűrös Mátyás akkor még ideiglenes köztársasági elnökként Püspökladányból jutott a parlamentbe. Ez azonban nem jelenti, hogy minden választókörzetben volt már jobboldali győztes, egyrészt az SZDSZ korábbi erősebb szereplése miatt (1990-ben még 37 egyéni győzelmük volt), másrészt viszont tény, hogy a jobboldali győztesek között MDF-es, KDNP-s kisgazda képviselők mellett csak 1998 óta találunk fideszeseket. Ezzel együtt is biztos szocialista befutónak, azaz a Fidesz számára "nyerhetetlennek" minősíthető körübelül 25 választókörzet, ahol 1994-ben és 1998-ban is meggyőző fölénnyel nyertek egyéniben is a szocialisták, és amelyek lakossága történelmileg is inkább baloldali beállítottságú. Ilyen például Borsod megyében négy körzet, köztük Ózd, Kazincbarcika, Fejér megyében Dunaújváros, de Baranyában egy pécsi és a komlói választókörzetek is.
Külön csatateret jelent a két nagy párt számára Budapest. Itt az MSZP áll jobban: kilenc olyan körzet van, amelyik biztos balodalinak tekinthető, köztük Csepel, Angyalföld, Újpest körzetei és csak négy olyan -- a belbudai városrészek, azaz az I., a II., a XII. és a XI. kerület egy része --, amely jobbra elkötelezett.
Vizsgáljuk az egyes körzetek politikai hagyományait -- nyilatkozta a Világgazdaságnak egybehangzóan Kövér László, a Fidesz és Baja Ferenc, az MSZP kampányának irányítója. Utóbbi hangsúlyozta: a jobb- és baloldali megosztottság nem fő szempont a kampánystratégiában, de az egyes egyéni választókerületeken belül komolyabb súllyal eshet latba, ezért szakértők elemzik mind a 176 körzet helyzetét. Kövér László szerint abból, hogy valaki jobb eséllyel bír egy körzetben, nem következik az, hogy neki -- vagy esetleg éppen ellenfelének -- ott kisebb erővel lehetne kampányolni. A korteshadjáratnak fontos szerepe van a töredék szavazatok megszerzésében és a későbbi, önkormányzati választások előkészítésében is. Ugyanakkor éppen a kétpártivá szűkült verseny miatt több választókörzet akár már az első forduló után győztest lehet majd hirdetni, ez megint csak fokozza a kampány jelentőségét.