Társadalmi Szenátus a Közgázon is

A szenátus tegnapi alakuló ülésén máris számos, a jövőt érintő kérdés és forráskeresési lehetőség került szóba, elsősorban abból a megközelítésből: miként tudna az egyetem úgy forrásokhoz jutni, hogy mindeközben nem sérül az oktatás, a tanulás szabadsága, illetve az egyetem autonómiája -- fogalmazott lapunknak Chikán Attila. A BKÁE rektora utalt rá, hogy a szenátus is az egyetem fő tevékenysége (oktatás-kutatás) mentén látja az intézmény saját bevételei növelésének lehetőségét. Ez jelentheti az üzleti szféra szerepvállalásának növekedését (például a gyakorlatias esettanulmányokra épülő oktatás, kutatási műhelyek létrehozása), valamint azt is, hogy az egyetem és az őt támogató szponzorok közti kapcsolat ne pusztán elfogadó és adományozó viszony legyen, hanem olyan érdemi együttműködés, amely biztosítja az egyetemnek -- a közép-kelet európai régióra is kiterjedő -- versenyképességét. Chikán Attila megemlítette azt is, hogy a szenátus első ülésén felmerült -- a Nyugat-Európában már jól működő -- science park létrehozásának ötlete is, amelynek működtetésében mind az egyetem, mind az üzleti szféra részt vehetne. Az üzleti szférával való együttműködésnek már csak azért is lehetne nagy jövője, mert az egyetem diplomásainak közel nyolcvan százaléka ezen a területen helyezkedik el.
A felsőoktatási törvény tavalyi módosítása szerint minden magyar felsőoktatási intézményben még ebben az évben kötelezően létre kell hozni az úgynevezett társadalmi tanácsot, igaz, a legtöbb intézményben ezt szenátusnak hívják. A törvényalkotók -- nyugati példára épülő -- szándéka az volt, hogy a szenátus elősegítse az egyetemek és főiskolák társadalmi "beágyazottságát", együttműködését a hét magyarországi régióval, és hogy olyan kapcsolatot alakítsanak ki a gazdasági élet szereplőivel, a munkaerő-piaci döntéshozókkal, amely többek között a beiskolázásban, a fejlesztési és kutatási tervek kidolgozásában jelent kooperációt. A magyarországi egyetemek közül elsőként -- jóval megelőzve a törvényi szabályozást -- a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem hozta létre a társadalmi szenátust, 1995 végén. A magyarországi társadalmi tanácsok, szenátusok, szemben a nyugati egyetemeken működő tanácsadói testületekkel, kizárólag tanácsadói funkciót töltenek be, az egyetem belső életét értintő kérdésekben -- mint például szervezeti felépítés, rektorválasztás stb. -- nem vesznek részt.