Tízéves átmenet az agráralapoknál

A tanulmány ugyan gyors hozzáférést javasol az új tagok esetében az unió strukturális alapjaihoz és vidékfejlesztési programjaihoz, de igen hosszú, a legtöbb jelölt esetében legalább egy évtizedes átmeneti periódust a közös agrárpolitikába való integrációig. Ez a közvetlen jövedelempótló támogatások vonatkozásában is érvényes lenne, ráadásul azokat csak fokozatosan és az agrárgazdasági szerkezetváltás előrehaladásával közvetlen összefüggésben tartja növelhetőnek az intézet, hogy megakadályozzák a jelenlegi gazdálkodási és birtokviszonyok megszilárdulását. A szerzők kiemelik, hogy elemzésük minden korábbinál mélyebb betekintést enged a kelet-európai tagjelöltek valós versenyképességi és jövedelmi viszonyaiba, különösen Cseh-, Lengyel- és Magyarországról gyűlt össze tekintélyes mennyiségű új adattömeg -- írja a tekintélyes német lap.
A tanulmány a kelet-európai mezőgazdaság fő problémájának a rendkívül alacsony termelékenységet és a magas rejtett munkanélküliséget tartja. Utóbbi a szerzők szerint a tízmilliós agrárnépesség felét érinti. Ha ezek az országok csak az EU átlagos agrártermelékenységének felét kívánnák elérni, ahhoz is négymillió gazdának kellene elhagynia a szektort -- véli a tanulmány.
Ennek különösen Lengyelországban és Romániában lenne jelentős politikai kockázata. A néhány versenyképes gazdasággal szemben álló megélhetési gazdálkodók tömege saját szükségleteinek megfelelően termel. A gyors piacgazdasági fordulat értelmét megkérdőjelezi a francia kutatók szerint, hogy a nyílt munkanélküliségnek jóval magasabbak a költségvetésben is megjelenő és az egyéb társadalmi költségei -- például az agrárnépesség városokba tódulása, aminek beláthatatlanok lennének a következményei.
A tanulmány a kritikus időszakra a termeléstől független szociális segélyt javasol, amelyet csak akkor kapnának meg az érintettek, ha mindössze a saját szükségleteik kielégítésére elegendő földet tartanának meg. Az EU által támogatott vidékfejlesztés csupán a felszabaduló munkaerő egy részét tudná lekötni, emiatt a kisebb városokban prioritást kell kapniuk a különböző foglalkoztatási, képzési és átképzési programoknak, illetve a lakásépítéseknek -- vélik a szerzők.
A piacra termelő mezőgazdasági üzemeknek a hirtelen rájuk nehezedő uniós versenynyomás nem hagy majd időt a fokozatos alkalmazkodásra, az "előreugrásban" célzott modernizációs programoknak és beruházási segítségnek kell támogatniuk ezeket a cégeket. Sok tagjelölt államban a haszonbérlet szabályozásának módosítása is szükségessé válik, elsősorban a hosszú távú szerződések lehetővé tétele érdekében -- írja a tanulmány, amely szerint túltermeléstől nem kell tartania az EU-nak. A marhahús és a tej esetében még visszaesés is elképzelhető, disznóhúsból és baromfiból pedig csak mérsékelt növekedésre számít az Inra, amely egyedül gabonából prognosztizál évi 5-10 millió tonnás felesleget a kibővített unióban.