Több az előny, mint a hátrány

Balázs Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a Világgazdaságnak hangoztatta: miután az EU-csatlakozás pillanatában Magyarország is átveszi az unió közös kereskedelempolitikáját, fontos, hogy ez zökkenőmentes legyen. Éppen ezért Budapest olyan országokkal tervez további szabadkereskedelmi megállapodásokat kötni, amelyekkel az EU is létesített szerződéses preferenciális kapcsolatot, illetve tervez ilyet. Ilyen ország Jugoszlávia, Macedónia, Marokkó és Mexikó, amelyekkel Magyarország már megkezdte a szabadkereskedelmi egyezmény létrehozását célzó megbeszéléseket.
Belgrádban éppen ma kezdődik újabb szakértői tárgyalássorozat a magyar--jugoszláv megállapodás előkészítése jegyében. Mint Balázs Péter lapunknak elmondta: a tárgyalások már igen előrehaladott állapotban vannak, s van remény arra, hogy esetleg az év végére sikerül véglegesíteni annak szövegét. A tervezett dokumentum ipari kereskedelemre vonatkozó részében várhatóan nem nagyon lesznek problémás pontok, az agrártárgyalások azonban csak most kezdődnek, s ezután derül ki, mennyi ideig tartanak majd.
Macedóniával ugyan már korábban volt feltáró jellegű megbeszéléssorozat, s Magyarország össze is állította saját elképzeléscsomagját, ám Szkopje eddig nem tért vissza a kérdésre. Marokkóval hasonló a tárgyalások státusa, míg Mexikóval eddig csak az első, tájékozódó jellegű megbeszélést tartották meg. Mint emlékezetes, Mexikó tagja az Egyesült Államokat és Kanadát is tömörítő Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (NAFTA), ezért is fontos számunkra ilyen megállapodás megkötése az országgal. Mexikó azonban még nem alakította ki álláspontját az ügyben -- mondta Balázs. Magyarország exportjának mintegy 85, importjának pedig 75 százaléka bonyolódik ma már szabadkereskedelmi megállapodásokban rögzített feltételek között. Mint az Országgyűlés számára a Külügyminisztérium által készített beszámolóból is kiderül: egy-egy ilyen megállapodás jelentősen fellendíti a kereskedelmet a szerződő országok között. Így például az EU-államokba irányuló magyar kivitel -- az 1992. évi adatokat is a jelenlegi 15 tagországra kivetítve -- nyolc év alatt 285,4 százalékkal nőtt, messze felülmúlva a teljes magyar export 233,6 százalékos dinamikáját. Ugyanakkor importunk a relációban ugyanezen időszakban 271,5 százalékkal bővült, miközben a teljes behozatal 252,8 százalékkal nőtt. Hasonlóan kedvező hatást gyakorol a kereskedelem struktúrájára egy-egy ilyen megállapodás, s jellemző, hogy látványosan megnő a nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékek exportja.
Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy vannak problémák is. A magyar és egyes CEFTA-országok -- köztük Lengyelország és Románia -- vámvitái ismertek, ugyanakkor kevésbé látnak napvilágot azok a hírek, amelyek például a magyar--török szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának akadályait mutatják. Törökország ugyanis egyes területeken kormányzati intézkedésekkel akadályozza a magyar kivitelt és a megállapodás teljesítését: állat-egészségügyi okokra hivatkozva több éve nem engedélyezik az élő marha és marhahús importját, bizonyos eljárási szabályok gátolják a bor és a pezsgő bevitelét.