"A magyarok már a spájzban vannak"

A laekeni csúcs nyilatkozatának a bővítéssel kapcsolatos része újfent célként erősítette meg a legfelkészültebb jelöltek tagországként való részvételét a 2004-es európai parlamenti választásokon. A differenciálás elvének megerősítése is visszaköszönt, miközben újdonság, hogy most először sorolták fel név szerint is azon tagjelölteket (szám szerint tízet), amelyeknek esélyük lehet az említett menetrend tartására (feltéve, hogy nem áll be törés a tárgyalások ritmusában, illetve az érintett jelölteknél zajló reformokban). Az állam- és kormányfők a bővítési folyamat "szilárd bázisának" minősítették az Európai Bizottság novemberi csatlakozási stratégiai dokumentumát, és megerősítették, hogy az 1999-es berlini csúcson rögzített pénzügyi keret elegendő a bővítéshez.

Több helyen is konkrétabbá vált a következő hónapok menetrendje: így a nyilatkozat kilátásba helyezi, hogy a 2002. júniusi sevillai EU-csúcson értékelni fogják a tagjelöltek felkészültségét az igazságszolgáltatás és az adminisztratív, intézményi kapacitás szempontjából. Megerősítik azt is, hogy 2002 első felében megkezdődik a munka a leendő csatlakozási szerződések előkészítésére. Állam- és kormányfők szintjén is jóváhagyták egyúttal, hogy az Európai Bizottság jövőre globális jelentésben vizsgálja majd meg a bővítésnek az agrár-, a regionális politikai, valamint a költségvetési területen várható konkrét kihatásait.

A "tízek" visszakerülése a szövegbe azért keltett feltűnést, mert az EU-külügyminiszterek múlt hétfőn még olyan tervezetet hagytak jóvá, amelyből törölték a bizottsági papírban szereplő utalást tíz esélyes tagjelöltre. A lépésre francia nyomásra került sor, és párizsi indoklás szerint azt célozta volna, hogy ne tegyenek éles megkülönböztetést a ,tízek', valamint Bulgária és Románia között. Laekenben Jacques Chirac francia elnök már nem emelt kifogást a tíz legesélyesebb jelölt felsorolása ellen, különösen, hogy helyet kapott a szövegben egy a bolgár és román erőfeszítéseket üdvözlő mondat is, bátorítva az eddigiek folytatását, és kilátásba helyezve számukra egyfajta "testreszabott" tárgyalási menetrend kidolgozását.

Orbán Viktor úgy kommentálta a "tízek" felsorolását a szövegben, hogy éppen a differenciálás elvének megerősítése mutatja: itt nem egy kötött csoportról van szó, hanem olyan országok megnevezéséről, amelyek "jól állnak", és attól függően, hogy a következőkben milyen munkát végeznek, esélyük lehet a 2004-es taggá válásra. A magyar kormányfő egyúttal úgy vélte, hogy a laekeni szöveg sokkal egyértelműbb, mint az előző csúcsok bővítési állásfoglalásai. EU szempontból "a magyarok más a spájzban vannak" - utalt a hajdani filmsiker szállóigévé vált mondatának parafrázisára.

Orbán Viktor szerint a laekeni nyilatkozat igazából csak egy ponton nem elégíti ki a magyar igényeket: eltűnt a szövegből - a tervezetben még szereplő - utalás arra, hogy Magyarország és Csehország módosítani akarja a nizzai szerződés alapján kapható parlamenti helyek számát (az ott szereplő 20-ról a tízmilliós EU-tagállamokéhoz hasonló 22-re). Úgy vélte azonban, hogy a tárgyalásokon nem lesz akadálya ennek elérése. Leszögezte viszont: a csatlakozási tárgyalások eddigi menete "sétagalopp" volt ahhoz képest, ami 2002-ben következik, lévén, hogy többé nem lesznek egyértelmű igazodási pontok, hanem a pénzről kell majd tárgyalni. Márpedig pénzekről "csakis keményen lehet tárgyalni" - tette hozzá.

Bővítési szempontból fontos fejlemény az a bekezdés, amelyik elfogadta Ausztria igényét, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy készítsen tervezetet az Alpokon áthaladó kamionforgalom korlátozását célzó ökopontrendszer 2003 utáni prolongálására. Ez egyúttal azt is célozza, hogy még az idén le lehessen zárni a közlekedéssel foglalkozó joganyagrészt a csatlakozási tárgyalásokon - szögezi le a csúcsnyilatkozat.

Az állam- és kormányfők egyébként a vártnál hosszabb alkudozások után, szombat késő estére tudtak csak a zsúfolt napirend végére jutni, amelynek során eldőlt, hogy Valéry Giscard D'Estaing lesz a 2004-es EU-reformkonferenciának ajánlást készítő konvent elnöke. Ez utóbbiban a jelöltek a mai tagokéval azonos arányban kapnak helyet, a tényleges taggá válásig azonban szavazati jog nélkül.

végi lezárásának célját Magyarország sohasem állt ennyire közel az EU-tagsághoz - fejtette ki Orbán Viktor a laekeni csúcsebédet követően. Az EU állam- és kormányfői több területen is pontosították, illetve egyértelműbbé tették a keleti bővítés menetrendjét. Még határozottabbá vált az a célkitűzés, hogy a legfelkészültebb jelöltekkel 2002 végéig sikeresen zárják le a csatlakozási tárgyalásokat. Fóris György - Brüsszel-->