A városháza követel, de tartozik-e az állam
A Legfelsőbb Bíróság (LB) ma tartja a metróper felülvizsgálati tárgyalását. Helybenhagyhatja, vagy akár meg is változtathatja az ügyben hozott jogerős ítéletet, amely szerint az állam nem köteles fizetni a fővárosnak a 4-es metró finanszírozására vonatkozó szerződés megszegése miatt. Határozhat akként is, hogy hatályon kívül helyezi az ítéletet, és egy újabb eljárásra bízza a döntést. A 4-es metró ügyében két per indult. Az elsőt a megépítésre vonatkozó finanszírozási szerződés felmondása miatt kezdeményezte a magyar állam ellen a fővárosi önkormányzat és a BKV Rt. Medgyessy Péter, a Horn-kormány pénzügyminisztere és Demszky Gábor 1998 áprilisában megállapodott a tervezett Dél Buda--Rákospalota metróvonal Etele tér--Baross tér közötti, 2004-ig létrehozandó szakaszának 60-40 százalékos arányban történő finanszírozásáról. Alig fél év múlva Járai Zsigmond, a pénzügyi tárca új vezetője felmondta a szerződést. A fővárosi önkormányzat az 1999 márciusában megkezdődött jogvitában azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, hogy a miniszteri felmondás jogszerűtlen és érvénytelen volt, következésképp a beruházásra vonatkozó szerződés továbbra is hatályos. A városháza 1999 nyarán megnyerte a jogvitát. A jogerős ítélet kimondta, hogy a felmondás érvénytelen, vagyis a szerződés él.
Ez ellen az állam felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Az LB felülvizsgálati tanácsa a kérelemre az ítélet indokolásából mellőzött néhány megállapítást. Határozata azonban a vitatott szerződés felmondásának jogszerűtlenségét megállapító döntést nem érintette. Kétségtelen viszont, hogy már ezen a felülvizsgálati tárgyaláson - mint arról a Világgazdaság beszámolt -- a bíróságnak fejtörést okozott: az állam miként vállalhat bizonyos hosszú távú kötelezettséget, ha nem tudja, lesz-e rá pénze? Mivel azonban nem ez volt a felülvizsgálat tárgya, a kérdés válasz nélkül maradt.
Annál fontosabbá vált a ma felülvizsgálatra kerülő jogvitában. A felmondás érvénytelenségét megállapító ítélet alapján a városháza ismét beperelte az államot, mert az nem teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét. Az ügyben tavaly szeptemberben hozott elsőfokú határozat rögzítette az állam szerződésszegését. A követelt 100 milliárd forint helyett azonban csak 26,6 milliárdot ítélt meg a bíróság a fővárosnak. A további 71,4 milliárdos igényt idő előttinek találta. A bíróság igazoltnak látta, hogy a több évre szóló beruházás megvalósítása a központi költségvetést terheli. Az elhúzódó kötelezettségvállalás legális - szólt az ítélet indokolása -, amennyiben az első évi juttatást, a teljes kötelezettség ismeretében, a parlament a költségvetési törvénybe foglalja. Az Országgyűlés - állapította meg az igazságszolgáltató fórum - 1997-ben jóváhagyott 200 millió forintot a metróépítésre, és ezt 1998-ban fel is használták. Az 1998-as költségvetési törvényben a beruházás nem szerepelt - fejtette ki a bíróság. Hozzátette: erre azonban, hogy fizetési kötelezettségét elhárítsa, a kormányzat nem hivatkozhat, hiszen nem terjesztett javaslatot a honatyák elé. A parlament tehát nem is szavazhatott a beruházáshoz éppen szükséges összegről, ami - a bíróság szerint - a kormány felróható magatartásának következménye volt. Elhangzott: másként kellett volna megítélni a kérdést, ha a kormány beterjeszti költségvetési javaslatát, és azt a parlament nem szavazza meg.
A másodfokon eljárt LB viszont más álláspontra helyezkedett. Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság ítéletét, és leszögezte, hogy az állam nem tartozik Budapestnek fizetési kötelezettséggel. Döntésének indokolásában hangsúlyozta: a parlament felhatalmazása nélkül az állam nem vállalhat évekre szóló, milliárdos nagyságrendű kötelezettséget. A közpénzekkel való hatékony és ellenőrzött gazdálkodással, a jogállamiság elvével nem egyeztethető össze, hogy az Országgyűlés jóváhagyása nélkül nyújtsanak központi költségvetési támogatást - emelte ki a legmagasabb ítélkező fórum. Központi költségvetési támogatás csakis törvényhozási felhatalmazással folyósítható, polgári jogi szerződés alapján - amit a pénzügyminiszter és a főpolgármester kötött - azonban nem. Kizárólag a parlamenti döntés után lehet polgári jogi megállapodással rendezni a finanszírozás mikéntjét - mutatott rá az LB.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a városháza érvel azzal: az első metróperben hozott, a felmondás érvénytelenségét megállapító döntés kizárja, hogy az annak alapján indult, teljesítésre irányuló jogvitában a bíróság a megállapítási ítélettől eltérő álláspontra helyezkedjék. Hivatkozik arra is, hogy a hatályos jogszabályok nem támasztják alá azt a nézetet, amely a kormányzat magánjogi kötelezettségvállalásainak érvényességét parlamenti jóváhagyáshoz köti. A városháza szerint a szerződésszegés miatt kártérítés jár.
