Akadozik a 35 órás munkahét bevezetése Franciaországban

Ennek fedezetét részint a környezetvédelmi adóból, részint pedig a társadalombiztosítás többletéből kívánták megteremteni, ezt azonban mindkét esetben meghiúsította az ott alkotmánytanács néven ismert törvényértelmező testület döntése. A legújabb munkaerő-piaci fejlemények tükrében érvényét látszik veszíteni az a korábbi elképzelés, amely szerint a rövidített munkaidőnek segítenie kellene nagyszámú munkahely megőrzésében, illetve újak teremtésében, és ennyiben az egész tervnek önfinanszírozóvá kellene válnia.
Ezért nem marad más hátra, mint az átállás költségeinek adókból és egyéb elvonásokból való finanszírozása - írja a Die Presse. A kiadásokra mintegy kétharmad részben nyújtanak fedezetet a dohány- és szeszipari termékek adójából ide csoportosított tételek, a fennmaradó hányadot pedig a biztosítási adóból és egy speciális vállalati nyereségadóból kellene állni. A 35 órára való átállást a nagyobb vállalatoknál már megoldottnak tekintik, a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalatoknál azonban 2002. január 1-jére kellett halasztani a váltást.

Franciaországban január elseje után általánosan alkalmazni kellene a 35 órás munkahétre vonatkozó előírásokat, az áttérés finanszírozásának nehézségei és a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalatok speciális problémái azonban kérdésessé teszik a szocialista párt kedvenc - és a lakosság széles köreiben kedvelt - tervének végrehajtását. A párizsi kormány juttatásokkal és adókedvezményekkel igyekszik megkönnyíteni a vállalatok számára, hogy nagyobb veszteségek nélkül térhessenek át a 35 órás munkahétre: ez összességében 15,5 milliárd eurónyi többletterhet ró évente az ország költségvetésére. VG-összefoglaló-->