Kétharmados igenek és nemek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA korábban feltételezett Fidesz-MSZP-megállapodás ellenére a szocialisták visszavonták a választási eljárásról szóló törvény módosításának azon pontjával kapcsolatos támogatásukat, amely alapján jelöltenként egymillióról kétmillió forintra emelték volna a "legálisan" felhasználható kampányköltségek mértékét. Ezt hivatalosan is bejelentették a házbizottság ülésén. Áder János házelnök értelmezése szerint a szocialisták korábbi nyilatkozataiknak mondtak ellent, az MSZP-ben viszont arra hivatkoznak, előre jelezték, csak teljes konszenzus esetén szavazzák meg a korrekciót. A történtek nyomán kétséges, hogy a módosítástervezet más pontjait elfogadhatja-e a Ház.
Eldőlt az is, hogy megegyezés híján nem születik döntés az alkotmány csapatmozgásokkal kapcsolatos módosításáról sem. A javaslatot az ellentétes nyilatkozatok hatására nem is tűzte napirendjére a parlament. Igaz, a szocialisták kitartanak az általuk kompromisszumosnak nevezett javaslatuk mellett, amelynek értelmében magyar alakulatok külföldre küldése ügyében változatlanul a parlament kétharmados döntésére lenne szükség, míg egyéb esetekben a kormány határozhatna a csapatmozgásokról.
Szavaznak viszont a jövő héten a médiatörvény jogharmonizációs célú korrekciójának módosító indítványairól, de mint ismert, ez ügyben sincs megegyezés. A Ház azonban mégis dönthet kétharmados támogatást igénylő más tervezetekről. Mint az az egyeztetéseken és az illetékes bizottságok e heti ülésein kiderült: az adatvédelmi biztos posztjára harmadikként jelölt Péterfalvi Attila valamennyi frakció támogatását magáénak tudhatja. Igent mondanak a szocialisták az országgyűlési biztosokról szóló törvény módosításának kétharmados passzusaira is. A jó pozíciójú Péterfalvi Attilával ellentétben a kisgazda Bánk Attila már ötödször méretik meg a házalelnöki posztról szóló voksoláson. A politikus annak ellenére bukott el eddig négy alkalommal, hogy megválasztásához csak a képviselők felének szavazatára lenne szükség.
December 18-án egynapos rendkívüli ülésszakkal zárja idei munkáját a parlament, amelyen a jelenleg még elfogadni tervezett jogszabályok mindegyikének zárószavazását megtartják. A parlamenti statisztikából kiderül, a rendkívüli ülésszakok lehetőségével gyakorlatilag minden ciklusban számoltak a kormányok. Igaz, az előző két periódusban egyszer-kétszer előfordult, hogy az aktuális kabinet nem kérte megtartását, a jelenlegi viszont ez ideig minden alkalommal élt a lehetőséggel. A "rekordot" mégis az Antall-kormány tartja, hiszen 1990-ben a képviselők még szilveszter éjszakáján is szavaztak a költségvetésről.
