Minden második magyar munkaóra veszendőbe megy

A magyarországi produktivitás ugyanakkor messze elmarad az Egyesült Államokban mért 61 százalékos szinttől. Az elemzők szerint az optimális ráta 85 százalékos volna. A felmérésben részt vevő országok közül a magyar vállalatvezetők bizonyultak a legoptimistábbnak saját helyzetük megítélésében: 64 százalékuk látja ugyanis úgy, hogy a cégnél dolgozó alkalmazottak termelékenysége 2000-ben nőtt a korábbi értékekhez képest.

A hatékonyságvesztést előidéző okok közül országunk - és a többi részt vevő állam - cégeinél első helyen az elégtelen vállalati tervezés és kontroll áll. Ezek együttes részesedése a termelékenység csökkenésében 40 százalékos volt. Második helyen 21 százalékos aránnyal a menedzsmenti munka hiányosságai szerepelnek. Ennek az aránynak a javításához a vállalatvezetők problémamegelőző képességének növelésére lenne szükség, vélik az elemzők. Jelentős, 11 százalékot kitevő arányban jelentkeznek a munkamorál hiányosságaiból adódó problémák is. Az információtechnológia alkalmazásával kapcsolatos hiányosságok Magyarországon járultak hozzá leginkább a munkahatékonyság csökkenéséhez, 11 százalékkal részesedve abból. Ehhez társulnak a belső információáramlás nehézkességéből - 11 százalékkal - és a munkaerő túl-, illeve alulképzettségéből adódó problémák. Ez utóbbi 3 százalékos aránya egyébként a legalacsonyabb a felmérésben szereplő országok között.

A nemzetközi értékek igen vegyes képet mutatnak. A feladattervezés és -ellenőrzés kérdései 52 százalékos hozzájárulásukkal az osztrák vállalatok számára jelentik a legnagyobb problémát. A menedzsment nem kellő hatékonysága az USA, míg a munkamorál hiányosságai a brit vállalatok számára a legjelentősebbek. A legtöbb kommunikációs nehézséggel a német cégek, míg a leggyakoribb képesítési gondokkal a brit partnerek küzdenek.