Nyereségcsökkentő euró

A megkérdezett vezetők félelmeiket az árak átláthatóságának növekedésével, az élesebbé váló versennyel, a fogyasztói "idegességből" adódó keresletcsökkenéssel és az euróra való felkészülés költségeivel magyarázták. Véleményük szerint az értékesítés mérséklődő költségei javítják majd ugyan az iparági versenyképességet, de ezek a megtakarítások alacsonyabb árak formájában a fogyasztókat gazdagítják majd, veszélyeztetve egyúttal a vállalatok nyereségességét.

Az euró vállalati profitot érintő hatásaival kapcsolatban Hollandia és Belgium cégei a legnyugodtabbak. Nagy-Britanniában azonban a vállalatok vezetőinek 47 százaléka annak ellenére lehetséges veszélyt lát a közös valuta megjelenésében, hogy az ország nem része az eurózónának. A felmérésből az is kiderül, hogy az eurót nyomott gazdasági hangulat közepette vezetik be. A megkérdezett vállalatok 30 százaléka tervez elbocsátásokat az elkövetkező 12 hónapban, míg a foglalkoztatottak számának növelését minössze 18 százalékuk tartja lehetségesnek. Harmaduk szerint az elmúlt évben gazdasági helyzetük romlott, és ugyanennyi a javulásról beszámolók aránya. Az egy évvel ezelőti felmérés idején az új emberek felvételét valószínűsítő vállalatok száma még meghaladta az elbocsátásokkal számolókét, és többségben voltak a pénzügyi helyzetük erődödését érzékelők is.

A vállalatok többsége azonban bízik a gazdasági fellendülésben. 44 százalékuk szerint vagyonuk jövőre növekedni fog, és csak 15 százalékuk számol vagyonvesztéssel. Ebből a szempontból a brit vállalatvezetők a legderűlátóbbak, míg francia, belga és német kollégáik a legpesszimistábbak. A megkérdezettek a következő három évben a spanyol és a francia gazdaságtól várják a legdinamikusabb növekedést.