Zöld út az EU-hadseregnek

Az EU még az 1999. júniusi kölni csúcstalálkozón határozta el egy közös védelmi stratégia kimunkálását, a tavaly decemberi nizzai csúcstalálkozón pedig hivatalosan is elfogadták a közös - RRF (Rapid Reaction Force) nevű - hadtest létrehozatalának tervét. Azóta némi előrehaladást abban is sikerült elérni, hogy a katonai ügyek kezelését a miniszteri tanács működési kereteibe integrálják - emlékeztet az EUobserver. A főleg brit és francia kezdeményezés alapján létrehozandó véderőnek 2003-tól kezdve kellene a NATO-tól függetlenül is bevethetőnek lennie, főleg békefenntartásra, humanitárius műveletekre, válságkezelésre.
Törökország korábban a NATO-ban élvezett jogait védve jelentette ki, hogy megvétózza a katonai szövetség bizonyos erőforrásainak és döntési rendszereinek csorbítását. Kommentátorok szerint Ankara az ügyet arra is fel kívánta használni, hogy közelebb kerüljön az EU döntési mechanizmusaihoz, és javítsa csatlakozási kilátásait. Törökország először 1963-ban jelentette be - az akkor még Európai Gazdasági Közösségnek -, hogy szeretne az integráció részévé válni, hivatalosan azonban csak 1999-ben nyilvánították tagjelöltté, a csatlakozási tárgyalások azonban máig nem kezdődtek el.
A Guardian tudni véli, hogy a mostani engedményért Ankara ígéretet kapott: részt vehet az unió jövőben működési és alkotmányos rendjéről tartandó tanácskozássorozaton, így a munkáját jövő márciusban kezdő konventen is. Az EU korábban nyilatkozatban vállalt kötelezettséget, hogy a létrehozandó katonai egységet nem használják fel a görög-török vitában, illetve a ciprusi válság kezelésében. Az uniós hadtest felállítását - és NATO-kapacitásokkal való ellátását - december 6-án, a védelmi szervezet brüsszeli külügyminiszteri tanácskozásán szentesítik.