A MIÉP és a konzervatív fordulat
A tavalyi Sziget-fesztivál volt az első az elmúlt öt évben, amelyen kimutatható rétegben jelentek meg a MIÉP-pel szimpatizáló fiatalok. Ez azért különösen érdekes - mondta el lapunknak Gábor Kálmán, az Oktatáskutató Intézet főmunkatársa -, mert a Sziget-felmérések eredményei hagyományosan azt mutatták, hogy a fesztivál látogatói az átlagnál toleránsabb, a szélsőségeket elutasító réteget képeznek. Az intézet más felmérései is azt a tendenciát erősítik, hogy a fiatal, választásra jogosultak között megfigyelhető egyfajta radikalizálódás. Az ifjúság körében már a kilencvenes évek közepén lejátszódott egy konzervatív fordulat. A szabadság mint korábban leginkább preferált érték visszaszorult, míg a karrier fontossága megnőtt. Ezzel párhuzamosan előtérbe kerültek olyan értékek is, mint a hit és a nemzeti öntudat.
A MIÉP szavazótáborát nehéz elemezni, hiszen egy ezres mintán a 2-3 százalék körüli szavazó három hónap összevont adatai esetén is csupán alig több mint hatvan embert jelent - hangsúlyozta a Világgazdaságnak Závecz Tibor. A Szonda Ipsos kutatási igazgatója szerint két megállapítást lehet biztosan megfogalmazni: a MIÉP mindig nagyobb támogatással bírt a városokban, mint a falvakban, s nem volt olyan alkalom, amikor rosszul szerepelt volna a közép- és felső státusúaknál. Megfigyelhető, hogy a MIÉP-szavazó gondolkodásában a konzervatív, nemzeti, jobboldali fogalmakon kívül a vesztes szó tűnik fel: a szavazók magukat és azt a réteget, melyhez tartozónak vallják magukat, vesztesnek érzik. Ez összecseng az OKI tapasztalataival is, Gábor Kálmán szerint a MIÉP-pel szimpatizálók között nagyobb számban vannak a kisvállalkozó fiatalok, akik egyebek között a nagy bevásárlóközpontok kárvallottjainak érzik magukat.
Nem szabad "túlmisztifikálni", de kétségtelen jelenségként mutatható ki, hogy az egyetemisták, főiskolások körében felülreprezentált a MIÉP - mondta Závecz Tibor. Ez azonban csak azt jelenti, hogy az átlagos 2-3 százalék helyett e körben az elmúlt három hónap összevont adatai szerint 4 százalékos eredményt mutathat fel a párt. Ebben a rétegben a Fidesz-MDF 34, az MSZP 19, az SZDSZ 4 százalékos népszerűségnek örvend. Az OKI felmérései is az előbbi pártsorrendet igazolják. Mint Gábor Kálmán elmondta, nincs olyan rétege a fiataloknak (például lakóhely, végzettség vagy kor szerint) ahol az MSZP meg tudná előzni a legnagyobb kormánypártot.
A MIÉP elnöke, Csurka István ugyanakkor évek óta a sereghajtók mezőnyében foglal helyet a politikusok népszerűségi listáin. A Szonda Ipsos felmérései szerint indexe egy év alatt 29-ről 21 pontra csökkent a százfokú skálán. A megkérdezettek az iskolai osztályozás alapján 47 százalékban 1-est adnának neki, s összesen 10 százalék értékeli négyesre vagy ötösre a politikust. Az mégis tény, hogy a pártvezetők közül a saját táborok megítélése szerint Csurka István a legnépszerűbb. Míg a Fidesz szavazói 75-80 pontra értékelik a rokonszenvlistán Orbán Viktort, addig Csurka István saját berkeiben 90 pontot kapott.
