BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az illegális idénymunka nehezen "fehéríthető"

A dél-alföldi régióban több munkaerő-közvetítő cég és felügyeleti hivatal vélekedik úgy: a mezőgazdaság területe a státustörvény életbelépése után is az illegális foglalkoztatás fellegvára maradhat a román és a jugoszláv határ mellett, amennyiben az ellenőrzési és szankcionálási szabályok változatlanok maradnak. Jelenleg a földeken dolgoztatott embereket nehéz tetten érni.

A szántóföldeken, kertészetekben illegálisan, engedély nélkül foglalkoztatottakkal szemben a hatóságok nem tudnak hatékonyan fellépni - vélekedik az elmúlt évek tapasztalatai alapján Fekete József ezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztálya részéről. Évente a hatóság a munkavédelmi főfelügyelőséggel és a határrendészeti szervekkel több akciót hajt végre, ám a mezőgazdaságban egyre nehezebb a tettenérés.
Bár sok bejelentés érkezik igénymunkák idején, ám a munkaadó mezőgazdasági vállalkozók és a feketén foglalkoztatott külföldiek összejátszva, egyre kifinomultabb módszerekkel bújnak ki a törvény hatálya alól. Eljárás ugyanis csak akkor indítható egy külföldi illegális munkavállaló ellen, ha munkavégzés közben éri tetten a hatóság. A külföldieket foglalkoztató munkaadók azonban összetartanak, rádiótelefonon értesítik egymást már az első ellenőrzési pontnál. A munkavállaló külföldiek is ma már "képzettek", többnyire elrejtőznek a határban, vagy ha nincs mód menekülésre, közlik az ellenőrrel, hogy rokonlátogatóban vannak, illetve éppen arra jártak, "tanulmányozzák" a magyar dinnyetermesztés fortélyait. A megyei rendvédelmi osztály kapott már bejelentést arról, hogy Méhkeréken emberpiac működik, ám ellenőrzéskor semmit nem lehetett bizonyítani.

A megyei munkavédelmi felügyelőséggel és a határőrizeti szervekkel közösen tavaly több akciót hajtott végre a rendvédelmi hivatal, amelynek során összesen 270 főt utasítottak ki a megyéből különböző vétségek miatt. Engedély nélküli munkavállalás miatt mintegy 200 személy ellen született határozat (10 évig nem jöhetnek Magyarországra), 70 százalékuk volt illegális munkavállaló, többségük román, néhány százalékuk jugoszláv és mintegy 10 százalékuk ukrán állampolgár.

Lapunknak több munkaerő-közvetítő cég mondta el: már most, az év első napjaiban jelentkeztek náluk olyan munkaadók, akik szándékoznak román munkaerőt alkalmazni, elsősorban az építő- és a textilipar, valamint a mezőgazdasági feldolgozás területéről.

A dél-alföldi régióban több munkaerő-közvetítő cég és felügyeleti hivatal vélekedik úgy: a mezőgazdaság területe a státustörvény életbelépése után is az illegális foglalkoztatás fellegvára maradhat a román és a jugoszláv határ mellett, amennyiben az ellenőrzési és szankcionálási szabályok változatlanok maradnak. Jelenleg a földeken dolgoztatott embereket nehéz tetten érni. Rákóczi Gabriella-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.