A tavaly év végén elfogadott új pénzmosás elleni törvény - amelyet a köznyelv csak "téglatörvényként" emleget - jelentősen kiterjesztette az érintett szakmák körét, amelyek meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták a változtatást. A pénzintézetek eddig is a törvény hatálya alá tartoztak, a nemesfém- és a drágakő-kereskedőkkel pedig már lezárultak a tárgyalások - mondta a kormánybiztos. A tervek szerint a jövő hét elejére a könyvvizsgálókkal, az ingatlanforgalmazókkal és a műkincskereskedőkkel befejeznék az egyeztetéseket.

Ugyanakkor Nagyházi Csaba, a Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetségének vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy készek ugyan a további egyeztetésekre, de kifogásaik miatt beadvánnyal az adatvédelmi biztoshoz fordultak, s az Alkotmánybírósághoz (Ab) is eljuttatják aggályaikat. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos elmondta: vizsgálatot indít a beadvánnyal kapcsolatban, amelynek során a pénzmosás elleni törvény rendelkezéseit is részletesen át fogják tekinteni.

Megint más a helyzet az ügyvédekkel, akikkel - az ügyvédi törvény és a bejelentési kötelezettség összeegyeztetése céljából - az Igazságügyi Minisztérium kezdett tárgyalásokat, azonban rájuk, illetve a közjegyzőkre vonatkozólag november 30-ig felfüggesztették a törvény végrehajtását.

Hasonló könnyítést kezdeményezett a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete is, amely a pénzmosás elleni törvény több pontjával szemben is alkotmányos kifogásokat tett, s fordult beadványban az Ab-hez. Az adótanácsadók és könyvelők érdekeit képviselő egyesület kérését az illetékes szervek még vizsgálják, ugyanakkor ezzel kapcsolatban Balogh László elmondta: a törvény üzenete nem az, hogy újabb kötelezettséggel terhelje az érintett szakmákat, hanem az, hogy szűkítse a bűncselekményekből származó pénzek legalizálásának lehetőségeit, s a bejelentési kötelezettség kiterjesztése egyetlen olyan szakmát sem érint, amelyre ne vonatkoznának az OECD és az EU elvárásai. Az Ab korábban már foglalkozott a mostani beadványokhoz hasonló kérdéssel a pénzintézetek bejelentési kötelezettségével kapcsolatban, de az alkotmánybírák 1998-as határozatukban nem találták a banktitokkal ellentétesnek a pénzmosás elleni törvény rendelkezéseit.