Folytatódott a tőkekoncentráció

A kereskedelmi bankok az év folyamán közel 50 ezer hitelt folyósítottak a kkv-knak. Ez azt tükrözi, hogy a bankok üzletpolitikájában néhány éve megkezdődött orientációváltás meghozta első eredményeit, a kis- és középvállalkozások egy része számára a pénzügyi közvetítő rendszer egyre nagyobb mértékben tud forrásokat biztosítani. A jelentés szerint a kis- és középvállalati hitelezés növekedését a Hitelgarancia Rt. garanciavállalásai is szolgálták, a banki tevékenység élénkülése a garanciadíjak csökkenésével és az eljárások egyszerűsítésével párosult, így a korábbinál jóval több hitel garantálására volt lehetőség.

Az egyes méretkategóriák egymáshoz viszonyított arányai és fajlagos mutatóik a legtöbb területen csak kismértékben változtak 2000 folyamán. Abból a szempontból, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak mekkora esélyük van megfelelni a verseny által támasztott kihívásoknak, egyaránt vannak kedvező és kedvezőtlen fejlemények - állapítják meg az éves jelentés készítői. A kkv-k továbbra is kiemelkedően fontos szerepet játszanak a foglalkoztatásban, a vállalati szférában a munkahelyek több mint kétharmadát adják. Az elmúlt években a foglalkoztatási arányok alig változtak. Nettó munkahelyteremtés csak a mikro- és a kisvállalatok körében volt.

Az elemzés szerint a korábbi években megfigyelt tőkekoncentráció folytatódott. Jelentősen változott mind a jegyzett, mind a saját tőke megoszlása, a nagyvállalatok részesedése mintegy tíz százalékponttal nőtt, a közepeseké erősen csökkent, a kisebb méretkategóriákban nem volt nagyobb változás. A megtermelt hozzáadott értékhez képest a nagyvállalatok beruházásai a legmagasabb arányúak (38 százalék), míg a mikro- és kisvállalkozások csak 24 százalékát fektetik be a megtermelt hozzáadott értéknek.

Mind a nettó árbevétel, mind a hozzáadott érték termelésében a nagyvállalatok aránya tovább nőtt, megközelítve a 60 százalékot, vagyis a 2000-ben megvalósult növekedésből a nagy cégek valamivel nagyobb mértékben részesedtek, mint a kis- és középvállalkozások.

Az ország exportteljesítményét a korábbiaknál is karakteresebben határozzák meg a nagyvállalatok, közel 82 százalékkal részesedve a kivitelből. A nagy cégek növekvő szerepét mutatja az is, hogy 2000 végére a külföldi tulajdon aránya a hazai vállalati szektorban megközelítette a 60 százalékot. A belföldi tulajdon aránya továbbra sem nő, a magánszemélyek tulajdoni arányának minimális növekedése a belföldi társaságok arányának csökkenésével párosult. A magyar vállalati szektorban a közvetlen állami tulajdon aránya 8 százalék alá csökkent, vagyis a magántulajdon dominanciája minden korábbinál nyilvánvalóbb. A magánszemélyek tulajdona a mikro-, a kis- és a középvállalatokban koncentrálódik, ellentétben a külföldi és az állami tulajdonnal, amelyek 90 százaléknál nagyobb része a nagy cégek "kezében" van.