Kétmilliárd eurónál több működőtőke érkezett tavaly

Mint megtudtuk, tavaly 16,3 milliárd forint támogatást ítéltek oda ilyen célra, közel háromszor annyit, mint egy évvel korábban. A 100 százalékban külföldi tulajdonú vállalatok kapták a támogatások kétharmadát, de ezek azok is, amelyek a beruházások 79 százalékát adják, s vállalják a többletfoglalkoztatás 74 százalékát.

Nem várható lényegi változás az idén a tavalyihoz képest a működőtőke-importban és -exportban - közölte a Világgazdasággal Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Tavaly 2,1-2,2 milliárd euró körül alakult a külföldiek magyarországi tőkebefektetése, s mintegy félmilliárd körül lehet a magyarok külföldi beruházásainak az értéke. A számok vélhetően középtávon is hasonlóan alakulnak, habár, mondta a helyettes államtitkár, nehéz megbecsülni - különösen - a várható tőkeexportot, hiszen egy-egy olyan tranzakció, mint amilyen a Matáv tavalyi macedóniai befektetése volt, több száz millió euróval megváltoztathatja a képet.

Idei előrejelzését több összetevőre alapozza. Egyrészt a GM-ben most összegzett első kilenchavi tényadatok is előrevetítik ezt, másrészt az elmúlt hónapokban a tárcához beérkező információk is megalapozzák a 2 milliárd körüli értéket jelző prognózist, harmadrészt pedig a Széchenyi-tervbe átemelt befektetői támogatási pályázat iránt megnyilvánuló igények is korrekt képet adnak a várható folyamatokról.

Az első kilenc hónapban mind a közvetlen tőkebevonás, mind pedig a tőkeexport kedvezően alakult: az előbbi 17,6, az utóbbi 68,6 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakában regisztrált adatokat - tudtuk meg. Magyarországra 1,792 milliád euró működőtőke érkezett, amiből 761 millió tulajdonosi hitel volt (ez utóbbi 200 százalékkal nagyobb a bázis adatához képest). Ezzel a megtelepedett működőtőke állománya 2001. szeptember végén 24,3 milliárd euróra rúgott, s 17,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A tőkeexport 408 millió eurót tett ki, amivel együtt a magyarok külföldi közvetlen befektetésállománya 2,653 milliárdra nőtt. Ez 31,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Tavaly - a már a Széchenyi-terv keretében lebonyolított - beruházási támogatás (amely korábban gazdaságfejlesztési támogatás cím alatt futott) iránt kiugróan nagy volt az érdeklődés, derül ki a GM által készített összesítésből. Míg 2000-ben 79 pályázatra 5,8 milliárd forintot folyósítottak, addig tavaly 233 pályázatot fogadtak el, és 16,3 milliárdos támogatást nyújtottak. Nem véletlen, hogy a zárszámadási törvényben - az igények miatt - plusz 10 milliárd forintos költségvetési támogatást adtak erre a célra. Az igény találkozik a célokkal, kommentálta az adatokat Pongorné Csákvári Marianna, rámutatva: a működőtőke-befektetések növelése mellett cél az ipari szerkezetátalakítás gyorsítása, a nemzetközi versenyképesség javítása, valamint a vállalatközi együttműködés révén a megtelepedett külföldi vállalkozások minél mélyebb integrációja a magyar gazdaságba. Nem szólva arról, hogy a pályázati támogatás segít helytállni a külföldi tőkéért éleződő nemzetközi versenyben - fűzte hozzá.

Jellemző adat, hogy a várható tavalyi feldolgozóipari beruházás közel 20 százalékát pályázatnyertes vállalkozások adták, szemben a 2000. évi 16 s az 1999. esztendei 10 százalékos mutatóval.

A nyertes pályázók között 91, száz százalékban magyar tulajdonú, 16, többségben magyar tulajdonú vállalkozás található, s 108 olyan, amely teljes egészében külföldi tulajdonban van. Az összes beruházás 13 százalékát megvalósító, teljes mértékben magyar tulajdonban lévő vállalkozások kapták egyébként a támogatások 22 százalékát.

Igyekeznek a kisebb vállalkozásokat preferálni, amit az is mutat, hogy az elfogadott projektek közel kétharmadát kis- és középvállalkozások nyújtották be. Utóbbi vállalati kör kapta a támogatások 55 százalékát, miközben a beruházásoknak csak 45 százalékát valósítják meg. Ugyancsak cél a beszállítóipar fejlesztése: nem véletlen, hogy a támogatott beruházások nyomán 5 év alatt 116 milliárd forint értékű beszállítói árbevétel-növekmény képződik, s ebből 83 százalék a kkv-knál. Ágazati bontásban is tükröződnek a fentiek: az elfogadott feldolgozóipari beruházások 20 százalékát közúti gépjárművek, közel 16 százalékát gépek, mintegy 18 százalékát híradás-technikai termékek, s 15 százalékát villamosipari gépek gyártása teszi ki.
Régiós bontásban az állapítható meg, hogy az összes elfogadott pályázat 46 százaléka az amúgy is igen aktív dunántúli régiókból érkezett: e területek kapták a támogatások több mint a felét, s valósítják meg a beruházások 60 százalékát. A három alföldi régióból nyújtották be a pályázatok egyharmadát, ide került a támogatások 27, s itt létesül a beruházások 18 százaléka.