Kölcsönös gazdasági segítségnyújtás a felsőoktatásban

Magyarországon a felsőfokú képzésre pénzt áldozó vállalatok évente több száz millió forint értékben támogatják leendő kollégáik előmenetelét. A versenyszférában általánosan elfogadott tény, hogy a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felsőoktatásban részt vevők szakmai gyakorlati képzésére.
A cégek érdeklődését már az iskolapadban felkeltik a leendő munkavállalók. Igaz, csak a tehetséges végzősök és a friss diplomás kutatók jutnak gyorsan munkalehetőséghez. Közülük is leginkább azok, akik a műszaki, gazdasági egyetemek és főiskolák hallgatói. Ők azok, akik ma a legrangosabb és legjobban fizető munkahelyekre és pozíciókba kerülhetnek.
Mivel az európai uniós csatlakozás közeledte - az egyre növekvő ösztöndíj-lehetőségekkel - számos alkalmat nyújthat a fiatal és tehetséges magyar kutatók számára, a sikerszektorok leendő szakemberei a cégekkel történő együttműködésükkel akár a külföldi tanulmányaikhoz szükséges szakmai-pénzügyi hátteret is megszerezhetik.
Az Ericsson Magyarország évente több mint 40 millió forintot áldoz oktatástámogatásra. A cég elsősorban a kutatás-fejlesztés üzletágához keresi fiatal munkatársak együttműködését. Tavaly 90 PhD-hallgatót, továbbá 200 diákot vontak be oly módon programjaikba, hogy a kiválasztottak és tanáraik munkáját vagy közvetlenül finanszírozták ösztöndíj, megbízási szerződés formájában, vagy a kutatási laboratórium kialakításában és felszerelésében segítettek. Ericsson-laboratórium ma az ország hat neves egyetemén működik.

Az IBM Magyarország Kft.-nél kézenfekvő megoldásnak tűnt, hogy közel két évvel ezelőtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közreműködve elindítsa az e-business akadémiát, amire a cég akkor 98 millió forintot fordított. Ezen kívül félmillió dollár értékű hardverrel és szoftverrel is támogatják az informatikushallgatók oktatását, és kiépítettek részükre egy kutatásra alkalmas labort. Az e-business akadémiát azóta a Veszprémi Egyetemre is kiterjesztette a cég. A támogatással és a szabadon választható kurzusok elindításával az IBM célja az, hogy a megfelelő elméleti tudással rendelkező hallgatókból az ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazni tudó szakembereket képezzenek - nyilatkozott lapunknak Kiss Imre. A cég hr-igazgatója hangsúlyozta: egyelőre még nincs olyan konkrét, kézzelfogható hozadéka az együttműködésnek, hogy a műszaki egyetemisták egyenesen náluk helyezkednének el a fentiek hatására, a vállalati arculat ápolása szempontjából azonban fontos az informatikushallgatók támogatása. Ennek hatására ugyanis több az érdeklődő munkavállaló. Egyébként a cég által nyújtott képzést igénybe vevő informatikusok a munkaerőpiacra kikerülve az IBM üzletszerzései során lényeges kapcsolat szerepét tölthetik be - fűzte hozzá a hr-igazgató.

A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemmel több mint tíz nagyvállalat működik együtt szorosabban, többféle formában. A széles körben kiépült kapcsolatokat Bakacsi Gyula rektorhelyettes szerint részben az motiválja, hogy a tehetséges hallgatókat ily módon könnyebben fel tudják lelni a cégek. Mindemellett nem elhanyagolható pr-üzenetet jelent az is, ha nagy presztízsű intézményt támogatnak a cégek. A legjobbak kiválasztásában egyébként a legnagyobb szerepet a különféle témákban meghirdetett projektmunkák jelentik, amelyeket a cégek az egyetem keretein belül írnak ki. A McKinsey & Company például minden évben megrendez egy nemzetközi és egy hazai esettanulmány-versenyt.

Miután a Siemens jövője részben attól függ, hogy a leendő innovátorokkal milyen viszonyt alakít ki, a cég nagy hangsúlyt helyez a felsőoktatási intézményekben zajló kutatás-fejlesztési képzésre - mondta Bíró Péter stratégiai és kommunikációs igazgató. Véleménye szerint azoknak az iparágaknak a jövőjét, amelyekben a vállalatuk is tevékenykedik, elsősorban a Műegyetemről, a Közgázról, illetve a Kandó Kálmán Műszaki Főiskoláról kikerülő hallgatók alakítják majd. Bíró Péter szerint ezekkel az intézményekkel azért is előnyös az együttműködés, mert a legjobbak vélhetően a Siemenst választják majd munkahelyüknek. Ha pedig a végzősök nem is kerülnek a céghez, a társaság technológiájával, vállalati filozófiájával mindenképpen megismerkednek. Így a későbbiekben - akár vállalati döntéshozóként - nagyobb valószínűséggel választják a cég termékeit - mondta a kommunikációs igazgató.

Humánpolitikai szempontból két nagyon fontos hozadéka van annak, hogy a Coca-Cola Beverages a marketing területén meglévő tapasztalatát megpróbálja átadni egyetemistáknak és főiskolásoknak - vélekedett Horváth Magyary Nóra. A cég közkapcsolatokért felelős igazgatója hangsúlyozta: a Coca-Colának egyfelől lehetősége nyílik a tehetségek megismerésére, és ha mindenki számára nem is tud álláslehetőséget garantálni, a továbbiakban mindenképpen "szemmel tartja" a tehetséges fiatal szakemberek szakmai előmenetelét, és adott esetben állásajánlatot tesz nekik. A másik előnye a felsőoktatási intézményekkel történő együttműködésnek, hogy a saját kollégáink is rendszerezik, időről időre felfrissítik tudásukat azáltal, hogy egy teljes szemeszteren át integrált marketinget oktatnak a Közgázon, illetve olyan háromnapos, díjtalan marketingkurzust tartanak a Külkereskedelmi Főiskolán, amelyre az ország bármely egyeteméről érkezhetnek hallgatók. Vagyis a saját munkatársaink tréningjeként is felfogható az együttműködés - összegezte Horváth Magyary Nóra.