Spórolnának az EU-bővítésen

Eichel elképzelése értelmében az eredetileg 2002-2004-re tervezett (de a bővítés későbbre csúszása miatt ki nem fizetendő) pénzeket 20 százalékkal megnövelve csoportosítanák át 2004-2006-ra, az új tagok tényleges csatlakozásának első három évére. Így tehát három év alatt 32,5 milliárd eurót fordítanának az új tagokra, bő tízmilliárddal kevesebbet, mint amit az 1999-es berlini EU-csúcson elfogadott hosszú távú pénzügyi keretterv ígért.

A Handelsblatt értesülésére lapzártánkig nem reagált a német szövetségi pénzügyminisztérium sajtóosztálya. Korábban azonban már más források is jelezték, hogy a csatlakozási tárgyalások idén tárgyalandó, jelentős pénzügyi kihatású fejezeteiben (mezőgazdasági támogatások és kvóták, regionális politika, költségvetési befizetések) az EU várhatóan sokkal rosszabb álláspontot foglal majd el, mint amilyet a tagjelöltek zöme szeretne. Erre utalva jelezte többször Martonyi János külügyminiszter, hogy az EU-csatlakozási tárgyalások minden eddiginél nehezebb szakasza következik 2002-ben.

Az Európai Bizottság január végén rukkol elő a bővítés pénzügyi kihatású fejezeteiben képviselendő közös EU-álláspont tervezetével. Ez szakértők szerint vélhetően még nem tartalmaz jelölt országokra lebontott, konkrét számokat a közös költségvetésből való ki,- illetve az odairányuló befizetésekre. Sokan valószínűsítik, hogy részletes adatsort az EU-büdzsé legnagyobb nettó finanszírozójának számító Németországban szeptember 22-én esedékes parlamenti választások után lehet majd csak közzétenni.

A Handelsblatt értesülései szerint egyébként a nettó befizetők már egyfajta koalícióba is tömörültek, amelynek célja, hogy minimalizálja a bővítés költségeit. (A jelentősebb nettó befizetők közé tartozik jelenleg Németország mellett Nagy-Britannia, Hollandia és Svédország). A tagjelöltek többsége ezzel szemben a jelenlegi szabályok alkalmazása mellett a közös büdzsé nettó haszonélvezőjévé válna - Magyarország esetében évi 1-1,5 milliárd euró uniós költségvetési kifizetési többlet lenne várható a különféle modellszámítások szerint. Ezeknek a tagjelölteknek elfogadhatatlan lenne az Eichel-féle tízmilliárdos "spórolás".

Elemzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a közös pénzek szétosztása körüli, várhatóan rendkívül kemény alkudozások veszélybe sodorhatják a csatlakozási tárgyalások tervezett 2002-es lezárását, s ez esetleg álláspontjuk puhítására késztethet egyes jelölteket. Szlovénia (amely attól tart, hogy az egyetlen olyan új tag lesz, amely az uniós büdzsé nettó befizetőjévé válik) korábban informális úton már jelezte, hogy esetleg hajlandó lemondani agrártermelői közvetlen uniós támogatásáról, ha cserébe mérsékelheti befizetési kötelezettségeit a közös kasszába.