Stabil az igazságszolgáltatás megítélése

A végéhez közeledő parlamenti ciklusban összesen 91 kérdést és interpellációt intéztek a parlamenti képviselők a legfőbb ügyészhez. Ebből azonban a kormányzati ciklus félidejében távozott Györgyi Kálmánra mindössze 15, utódjára, a 2000. május 16-án megválasztott Polt Péterre viszont 76 "ellenőrzés" jutott. Az ügyészség jelenlegi első emberét legtöbbször ellenzéki honatyák faggatták, a kormánypártok részéről mindössze öt alkalommal fogalmazódott meg valamilyen kérdés. Az ellenzék által felvetett ügyek döntően valamilyen konkrét, folyamatban lévő büntetőeljáráshoz kapcsolódtak, amelyeknek akár szereplőik, akár jellegük folytán (olajügyek) politikai jelentőségük is volt. Ezen esetekben többször már a kérdés címe is megkérdőjelezte a szerv függetlenségét, elfogulatlanságát ("Fidesz közeli igazságszolgáltatás Magyarországon").

A parlamenti történések azonban csak egy szeletét jelentik az igazságszolgáltatásról szóló polémiának. A jelenlegi kormány által leállított igazságügyi reform - elsősorban az ítélőtáblák létrehozásának elhalasztása -, a bíróságok költségvetési támogatásának megnyirbálása miatt az MSZP és az SZDSZ azzal vádolta a koalíciót, hogy erőből lép fel a harmadik hatalmi ággal szemben. Ennek gyümölcsét egyebek közt a metróperben aratták le: ennek a kormányra nézve kedvező lezárását követően furcsa egybeesésként rendkívüli költségvetési támogatást kaptak a bíróságok - állítja az ellenzék.

Friss adatok nem állnak rendelkezésre, így nem tudni, milyen hatással lesz a bíróságok és az ügyészség közmegítélésére az, hogy immár a szakmai szervezetek is elkezdtek "mozgolódni": a fővárosi és az országos ügyvédi kamara, valamint az Ügyészek Országos Egyesülete által jegyzett - az igazságszolgáltatásba vetett hitet fenyegetve látó - közlemény Hegedűs Andrásnak, az ÜOE elnökének felmentéséhez, majd szolgálati viszonyának megszüntetéséhez vezetett. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint ugyanis az ügyész politizált, amit számára az alkotmány is tilt. Az ügy - és a helyes ügyészi magatartás kérdése - szerepel a mai, Polt Péter által tartandó ügyészségi vezetői értekezleten is.

A Gallup és a Medián tavalyi felmérései szerint a bíróságok és az ügyészségek iránti bizalom - a közszervek átlagához képest - magas. A Gallupnál fél év alatt (áprilistól októberig) még javítottak is: 39, illetve 38 helyett az emberek 43 százaléka értékelte 5-ösre vagy 4-esre tevékenységüket. A Medián kimutatása szerint a bíróságok bizalmi indexe 2001-ben 56 pont volt, míg az összes intézmény átlaga 50 pontot ért el.

Az ellenzéki pártok mindent megtettek annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatásba vetett bizalom meginogjon - jelentette ki lapunknak Répássy Róbert. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint az ellenzék egyes ügyekben előre ítéletet hoz, s aztán, ha az igazságszolgáltatás szakmai alapon ettől eltérő véleményre jut, "megkapja a magáét". A kormány politikájának és költségvetési elosztó gyakorlatának következtében recseg-ropog az igazságszolgáltatás - hangoztatja ezzel szemben Vastagh Pál. Tóth Károly (MSZP) lapunknak korábban úgy fogalmazott: az ügyészség az esetek 99,9 százalékában jól, szakmai alapon végzi munkáját, ám a Schlecht-, a Várhegyi-, a Simicska- és a Varga Tamás-ügy "nem véletlenül került napirendre a parlamentben".

interpellálók száma Az ügyészség és a bíróságok iránti bizalom magasabb, mint a közintézmények átlagáé, s nem változott érdemben az elmúlt egy évben. Ez annak ellenére is így van, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét, illetve az ebbe vetett hit megkérdőjelezését felölelő polémia ebben az időszakban vált "hangosabbá". Ezt jelzi a parlamenti interpellációk és kérdések száma is. Dudás Gergely-->