Uniós népszavazás csak 2003-ban
Az ellenzéki pártok nem látják szükségesnek egy újabb nyilatkozat elfogadását. Szerintük a 2000 szeptemberében kelt dokumentum hatályos, a legfontosabb kérdésekben az egyetértést kifejezi, és azt azóta egyik aláíró fél sem kérdőjelezte meg - derült ki Kovács László és Szent-Iványi István lapunk kérdésére adott válaszaiból.
Az SZDSZ frakcióvezetője, egyben a parlament külügyi bizottságának elnöke úgy vélte: felfedezhető egy törekvés a külügyminiszteri kezdeményezés mögött, hogy a kiélezett kampányküzdelem során a kormány olyan aktust tudjon sikereként felmutatni, amelyben a kabinet pártok közötti-feletti konszenzust teremtett. A politikus hangsúlyozta: a tárgyalásoktól természetesen nem zárkóznak el. Az EU-csatlakozást megelőző népszavazás szükségességéről az SZDSZ-nek kialakult álláspontja van. E szerint a csatlakozási szerződés aláírását követően, de annak a tagállamok általi ratifikálását megelőzően kellene ügydöntő referendumot tartani.
Magyarország érdeke a mielőbbi csatlakozás, ebben nem történt változás, így az MSZP részt vesz ugyan a hétfői hatpárti egyeztetésen, de nem tartja indokoltnak a dokumentum megújítását - fogalmazott Kovács László, az MSZP elnöke. A szocialisták is az ügydöntő népszavazást tartják indokoltnak, mondván, az EU-csatlakozás bizonyos fokig korlátozza Magyarország szuverenitását, ezért nem kerülhető meg az állampolgárok véleménye. Kovács László hozzátette még: a népszavazást a tárgyalások lezárása után, a feltételek megismerését követően kell megtartani.
A referendum időzítésére két lehetőség kínálkozik: vagy a csatlakozási tárgyalások lezárása és a csatlakozási szerződés aláírása közti, várhatóan 3-6 hónapos periódusban (mint EU-csatlakozása idején Ausztriában), vagy a szerződés aláírása után (mint a svéd csatlakozáskor). Előbbi megoldás mellett szólhat az, hogy gyorsítja a ratifikációt. Az utóbbi melletti érv: a szerződés végleges szövegét csak az aláírás után lehet biztosnak tekinteni. Mindkét esetben 2003. évi dátum valószínűsíthető.
Egyes szakértők szerint a népszavazás pontos dátumát még nem célszerű kitűzni, mert az szűkítheti hazánk mozgásterét a csatlakozási tárgyalásokon. Az viszont nagyon valószínűnek tűnik, hogy Magyarország nem követi a balti mintát. (A három országban a jelenlegi tervek szerint valószínűleg ugyanazon a napon, 2003. augusztus 23-án rendezik a referendumot, napra pontosan 64 évvel a gyászos emlékű Molotov-Ribbentrop paktum megkötése után - a lett kormányfő kezdeményezését legalábbis a napokban az észt államfő is támogatásáról biztosította.) Egybehangzó szakértői vélemények szerint ugyanis hazánknak nem érdeke egyetlen más tagjelölttel sem összekötnie magát, még a referendum megtartásának időpontját illetően sem.
