Kérdőív az agrárminisztereknek

Hétpecsétes titokként őrzik brüsszeli diplomáciai körökben azt a levelet, amelyet a múlt héten küldtek szét Madridból a tizenöt tagállam és a tizenkét tárgyaló jelölt fővárosába, jóllehet, az abban feltett kérdések kevés meglepetést tartogatnak. Miként várható volt, a felvetett problémák az alapdilemmának számító közvetlen kifizetésekkel, a kvótákkal, a vidékfejlesztéssel, valamint általában a bizottsági papír egészének "továbbfejleszthetőségével" függnek össze.

Megfigyelők szerint fontos mozzanat ugyanakkor, hogy az elnökségi levél is magáénak tekinti azokat az európai bizottsági alapvetéseket, amelyek szerint - egyebek között - a jelenlegi joganyagot kell kiindulópontnak tekinteni, és tiszteletben kell tartani a kilátásba helyezett tárgyalási menetrendet. Tekintve, hogy akadnak olyan tagállamok, amelyek az agrárreformok jövőjének még ez évi tisztázását kulcskérdésnek tekintik - sokat sejtetően közvetve ettől is függővé téve hozzáállásukat a bővítési folyamat megítélésében -, az újabb spanyol kiállás a bizottsági alapelvek mellett sokak szerint még fontos lehet.

A "kérdőív" amúgy a közvetlen kifizetések kapcsán azt firtatja, milyen "alternatív javaslattal" élnének az érintettek, továbbá miként lehetne a jelölt országok esetében a kilátásba helyezett kvótarendszereken javítani, illetve hogy a vidékfejlesztésre szánt bizottsági javaslat találkozik-e a tagjelöltek tényleges fejlesztési igényeivel. Külön kérdés foglalkozik azzal, vajon a közvetlen támogatásoknál az első évekre javasolt egyszerűsített nyilvántartási rendszer megkönnyíti-e majd a tényleges kifizetéseket, hozzáférhetőbbé téve azokat a kis gazdák számára.

A tagországok miniszterei formálisan nem véleményezték még a január végi bizottsági papírt, csupán Franz Fischler agrárbiztos jelentését hallgatták meg róla, magát a vitát a jelölt országbeli kollégáikkal közösen tartandó március 19-i ülésükre napolták. A kérdőív ez utóbbi előkészítését szolgálja.

A tagjelöltek részéről viszont tudni lehet, hogy első olvasatban általános visszautasításra lelt a közvetlen kifizetések tíz évre elnyújtott felfuttatása (a kezdeti 25 százalékról a tizedik évben elérendő 100 százalékig). Sok tagjelöltnek a javasolt kvótákkal szemben is komoly fenntartásai voltak. Magyarország a tejtermelés és a szarvasmarhatartás kapcsán marad el jelentősen az igényektől.

Fóris György - Brüsszel