Közeledés a versenyjogban
Az Országgyűlés külügyi bizottsága tegnap vitatta meg azt a törvényjavaslatot, amely valószínűsíthető elfogadása esetén a közösségi versenyjog eddiginél nagyobb szeletét emeli át a magyar jogrendszerbe. A jogszabály a közösségi anyagi jog lényegében teljes körű alkalmazását előírja a magyarországi jogalkalmazók számára olyan versenyjogi esetekben, amelyek érintik az EU, illetve a tagállamok és Magyarország közötti kereskedelmet. A közösségi jogban fontos szerepet játszó esetjog (tehát az Európai Bíróság által hozott versenyjogi határozatok és a törvényszék versenyjogi ítéleteiben foglalt elvek) itthoni alkalmazása viszont továbbra sem lehetséges.
A most előterjesztett, alapvetően jogtechnikai okokkal indokolható változtatások gyakorlati jelentősége a magyarországi vállalatok számára annyi, hogy az eddiginél szélesebb körben szokhatnak hozzá a közösségi versenyszabályok alkalmazásához - vélekedik Sárai József, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője. A csatlakozás most már "mindössze" az esetjoggal fogja bővíteni az alkalmazandó joganyag körét. A szakember szerint ugyanakkor konkrét ügyeket várhatóan nem fog befolyásolni a mostani jogalkotási lépés, ugyanis a magyar versenyhatóságnak eddig egyetlen olyan ügyben sem kellett eljárnia, amely a kétoldalú kereskedelmet érintette volna (és amelyekre ily módon a magyar jogba átemelt közösségi szabályok vonatkoztak volna). Ilyen esetek a többi tagjelölt országban is csak elvétve fordultak elő.
A jogalkotás törekszik arra, hogy a hazai vállalatok számára valóban releváns törvényekben is fokozottan érvényesítse a közösségi szabályokat, illetve azok változásait - mondta Sárai. Ez a törekvés az 1996-ban elfogadott és 2000 decemberében módosított új versenytörvényben is érvényesült, és a folyamatos harmonizáció jegyében például az egyes megállapodástípusoknak Brüszszel által az EU-versenyszabályok egy része alól biztosított csoportmentességek terén érlelődő változásokat is igyekeznek majd követni. (VG)
