Torzító tavalyi kötelezettségek
Akár pótköltségvetés benyújtásához is vezethet az, hogy már most 90 milliárd forinttal magasabb hiány látszik a központi költségvetésben a tervezettnél. Az eltérést a tavaly kötelezettségvállalással terhelt, ám csak az idén felhasználásra kerülő maradványok okozzák. A költségvetési malőr oka, hogy a pénzforgalmi szemléletű államháztartási mérleg miatt a tavalyi bevételek ez évben nem jelennek meg még egyszer, a kiadási oldalt ugyanakkor megterhelik az idén esedékessé váló kiutalások. Ezért a havi költségvetési egyenlegek összességében 90 milliárd forinttal magasabb hiányt mutatnak majd a valóságosnál. Lapunk értesülését a Pénzügyminisztérium nem kívánta kommentálni.
A kötelezettséggel terhelt elő-
irányzatok évek közti mozgása mindaddig nem okozott gondot, amíg nagyjából akkora nagyságrendű pénz szabadult fel év végén, mint amekkora összeget az esztendő elején a korábbi évi kasszától megkapott a költségvetés. A Gazdasági Minisztérium úgy tájékoztatta lapunkat, hogy tavaly a Széchenyi-terv pályázatai keretében 94,2 milliárd forint értékben született támogatási döntés, melyből az év során 4,6 milliárd forintnyit utaltak ki. Ez alapján a tavalyi pályázati döntésekből származó, a 2002. (és részben a következő) évet terhelő kifizetések összege hozzávetőleg 90 milliárd forint lesz. Úgy tudjuk, a tavaly odaítélt, de ki nem fizetett támogatások azonban tízszer annyival duzzasztották az idei maradványkeretet, mint ami a normális években megszokott. Ezt a GM szakértői nem tartják veszélyesnek, mivel az idén megítélendő, de csak a következő évtől folyósítandó támogatások fele részben kompenzálhatja az eltérést.
A büdzsé megalkotásakor még 505,5 milliárd forintos hiányt terveztek a szakértők. De a fent vázolt helyzet miatt lehet, hogy most pótköltségvetést kell majd benyújtani. Erre akkor kényszerül a kormány, amikor az egyenleg eltér a tervezettől. Ennek elkerüléséhez az idén már csak a tervezett hiány csupán 80 százalékáig, 410 milliárd erejéig adósodhat el büntetlenül a büdzsé.
A felduzzadt maradványok hiánynövelő hatása már a január végi mérlegen is érződött. Igaz, nem ez volt a fő oka, hogy az év első hónapjában szokatlanul magas, 75,3 milliárd forintos hiánnyal zárt a központi költségvetés.
A pénzforgalmi szemléletben készülő költségvetési mérlegek miatt egyébként évek óta problémát jelent az, miként lehet megoldani a "logikailag" még az előző évhez tartozó, ám valóságosan már csak a következő esztendőben kifizetett összegek könyvelését. Mint ismeretes, 2000 végén is hasonló összeget, 94,5 milliárd forintot utalt letéti számlára a kormány azért, hogy még 2001-ben is fel lehessen használni, és ne a költségvetési hiány további faragására kelljen fordítani, mint ahogyan azt az államháztartási törvény egyébként előírná.
Oláh Gábor
