Üzletrészrendelet a miniszternek

A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek "piaci eszközökkel történő állami megvásárlásának nem akadálya", ha a szövetkezetek csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt állnak - áll a kormány mindössze két paragrafusból álló közelmúltbeli rendeletében. A kabinet az ügyben első alkalommal hozott rendeletet azóta, hogy az Alkotmánybíróság a 2000-ben elfogadott üzletrésztörvényt és a hozzá kapcsolódó végrehajtási jogszabályt tavaly megsemmisítette. Azután csupán határozatokkal írták elő, hogy az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a kívülállók és nyugdíjasok üzletrészeit a működő gazdaságokban miként vásárolja meg.

A mostani "kényszerű" rendeletet kifejezetten az MFB tulajdonosi jogait gyakorló kancelláriaminiszternek címezték - értesült lapunk. A jogszabály felhatalmazást ad arra, hogy a vételt a csődeljárás és felszámolás alatt álló szövetkezeteknél is a működő gazdaságokban alkalmazott módon, azaz piaci alapon hajthassák végre. Szakértők szerint a rendelet azt a célt szolgálja, hogy az állami bankot és a felvásárlási utasítást kiadó kancelláriaminisztert az ügy kapcsán a felelősség alól mentesítse. Alapvető gondot okoz ugyanis, hogy a különböző eljárások alatt lévő szövetkezetek többségében az üzletrészeknek semmilyen értékük nincs, miközben azokat az állam az 1992-es nevesítéskori névérték száz százalékán veszi meg. Vagyis az MFB - illetve a bank felvásárlást végző üzletrész-hasznosító kft.-je - a vétel kapcsán olyan akciót bonyolít le, amelynél előre tudja, hogy a befektetett források megtérülésére az esetek zömében még részlegesen sincs esély. Az ilyen vétel pedig alapvetően ellentétes a pénzintézetek működését szabályozó törvényi előírásokkal.

Nem hivatalos értesüléseink szerint erre hivatkozva az MFB nem akarta felvállalni a vásárlást. A banknál nem kívánták kommentálni a miniszterelnök szerdai bejelentését sem, amely szerint a csődeljárás, felszámolás és végelszámolás alatt álló gazdaságok üzletrész-tulajdonosai már március 4-től bejelenthetik igényeiket az állami kifizetésre. Úgy tudjuk, sem az MFB, sem az FVM nincs felkészülve az akció lebonyolítására. Az ügy a kormány szerdai ülésének hivatalos napirendjén nem szerepelt. Az agrártárca a megyei földművelésügyi hivataloknak tegnap tartott eligazítást, a Felszámolók Országos Egyesületével pedig hétfőn egyeztet.

Ma 150-250 szövetkezet állhat csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt, az ott lévő üzletrészek névértéke pedig 10-15 milliárd (egyes becslések szerint akár 30-40 milliárd) forint lehet - tudtuk meg érdek-képviseleti forrásokból. Szakértők szerint nyilvánvaló, hogy a vétel kapcsán az MFB kft.-jének, végső soron pedig az állami pénzintézetnek vesztesége keletkezik, amelyet nagy valószínűséggel a költségvetés térít meg. Így a kormány végeredményben olyan forrásokat fordít az üzletrészvételre, amelynek elköltésére törvényi felhatalmazása nincs.

A balmazújvárosi volt Lenin Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdonosai időközben azt fontolgatják, hogy pert indítanak elintézetlen üzletrészügyeik miatt, korábban pedig több mint 20 csatlakozó településsel együtt demonstrációt is kilátásba helyeztek. Bereczki Sándor, az érintettekből alakult érdekvédelmi bizottság elnöke elmondta: a balmazújvárosiak azt nehezményezik, hogy rájuk a most kezdődő állami vásárlás sem terjed ki, mivel a gazdaság felszámolása mára befejeződött. Tavaly január elsején viszont - amikor az üzletrészgondok megoldására hozott, később megsemmisített törvény még hatályban volt - az eljárás tartott. A szövetkezet nem az üzletrész-tulajdonosok hibájából került felszámolás alá, akik arról sem tehetnek, hogy az eljárás mostanra lezárult - közölte Bereczki.

Hazafi László