Bizalmatlanság a bizalmi indexek iránt

"Előre jelezni nagyon nehéz - különösen, ha tekintettel akarunk lenni a jövőre" - ez a régi kínai mondás a mottója a vállalati és lakossági konjunktúrafelmérésekről Tóth I. János által készített eredeti (utóbb a Magyar Nemzeti Bank által kiadványban is megjelentetett) tanulmánynak. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa hat vállalati és két lakossági felmérés vizsgálata után arra az eredményre jutott, hogy bár a magyarországi empirikus konjunktúrafelvételek sokszínű képet mutatnak, ez inkább kedvezőtlen jelenség. Az egyes felmérések mindegyike valamilyen - korrigálható - hiányossággal terhelt, s többnyire pénzhiányból fakadó megoldást is tartalmaz, amely kétségessé teszi érvényességét és pontosságát.

Tíz van a piacon

Magyarországon a szakma tíz konjunktúrafelmérést tart nyilván. Ezek közül nyolc üzleti, kettő pedig lakossági. Több kutatóintézet foglalkozik ilyen felmérésekkel: a GKI készít üzletit (iparit) és lakosságit egyaránt, a Kopint-Datorg feldolgozóiparit, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) üzletit, az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ (OMMK) munkaerő-piacit, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) üzletit is. A Tárki rendszeresen elkészíti a top 1500, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet pedig a top 100, illetve kis- és középvállalkozásokra vonatkozó felmérését. Emellett a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) rendszeresen közzéteszi lakossági bizalmi indexét. Ezek mindegyike eltérő módszert követ, mivel más és más forrásból vette át a metodikát. A GKI Gazdaságkutató Rt. például az EU-ban honos módszerrel dolgozik, azonos kérdéseket téve fel, kiegészítve ad hoc és a magyar viszonyoknak is megfelelő kérdésekkel. Olyannyira az uniós "szabványt" követi a kutatóintézet, hogy konjunktúraindexeinek készítéséhez az Európai Unió pénzügyi támogatását is élvezi - közölte Karsai Gábor kutató. Ugyancsak EU-standardokkal és ad hoc kérdésekkel dolgozik a Kopint és a Tárki, s felhasználja az uniós módszert az OMMK is, amely azonban e mellett speciális munkaerő-piaci, továbbá ad hoc kérdéseket is feltesz a felmérésben részt vevőknek. Az MKIK - nem véletlenül - a Német Kereskedelmi és Iparkamara kérdőívét használja, az MLBKT pedig az USA nemzeti beszerzési társasága által alkalmazott kérdőívével harmonizáló kérdésekre vár válaszokat.

Sok a bírálat

Dacára a nemzetközileg már bevált módszerek alkalmazásának, szakértők több ponton bírálják a hazai felméréseket. Tóth I. János például megállapítja: van olyan felvétel, amely bevált és széles körben alkalmazott módszertani bázison nyugszik, eredményeit is a nemzetközi szabványoknak megfelelően közli, de ismeretlen a megkérdezettek köre, kérdéses a minták reprezentativitása és homogenitása, mindebből fakadóan pedig az eredmények érvényessége is. Erre példaként az MLBKT indexét hozza fel. Az OMMK produktuma szerinte a konjunktúravizsgálat szempontjából csak két-három jól specifikált kérdést tartalmaz, viszonylag ritka, ám több ezerre tehető a megkérdezettek száma, és pontos adatok megszerzését teszi lehetővé a kibocsátásról, a létszámról és a beruházásokról. A Tárki top 1500-as indexénél - Tóth I. János szerint - ugyan viszonylag alacsony a megkérdezettek száma, a felvétel ritka, de a konjunktúrakutatások standard kérdései mellett feltett ad hoc kérdések mélyebb elemzéseket is lehetővé tesznek. A GKI EU-szabványos felmérésével kapcsolatban a kutató azt a bírálatot fogalmazza meg, hogy az eredményeket már nem az EU-szabványok szerint teszik közzé, illetve a lakossági konjunktúraelemzés esetében az eredményközlés is korrekt, ám az alkalmazott esetszám túlságosan alacsony, s bántó aszimmetria található néhány kérdés válaszlehetőségénél. A BKÁE esetében a túlságosan alacsony (500 főre kiterjedő) esetszámot mondja kritikus tényezőnek.

A bírálatokban lehet igazság, miként abban is, hogy mindegyik felmérés eredményez több hasznosítható adatot is. Mindezt mutatja a produktumok felhasználása.

Olvassák, de...

Legalábbis az általunk megkérdezett intézmények, vállalatok kevéssé támaszkodnak ugyanis a felmérések eredményeire, de a megszólalók szavaiból az derül ki, hogy mindegyike kapja, olvassa azokat, és esetenként a számára fontos eredményeket leszűri belőlük.

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) például használja a bizalmi indexeket, ezen belül is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatóintézete, az Ecostat által készített konjunktúrajelentésekre támaszkodik. Az államigazgatás egyébként is fontos felvevőpiaca ezeknek a felméréseknek, derül ki szakértőkkel folytatott beszélgetéseinkből.

A többi között a Magyar Nemzeti Bank is az egyik felhasználója a különféle konjunktúraindexeknek. A jegybank minden fellelhető adatot, indexet felhasznál munkája során, nyilatkozott Jakab M. Zoltán, a konjunktúraelemzési osztály helyettes vezetője. Eddigi tapasztalatait összegezve kifejtette: a GKI lakossági bizalmi indexét a fogyasztás előrejelzésénél figyelik s veszik figyelembe, valamint használják a Kopint-Datorg kapacitáskihasználtsági, továbbá a GKI üzleti bizalmi mutatóját is.

Elsősorban kontroll

Elsősorban a kialakult ügyfélkörrel s ezen keresztül a piaci mozgások kiváló érzékelésével magyarázza Beck György, a Compaq vezérigazgatója azt, hogy cégénél nem használják a különféle fellelhető konjunktúramutatókat. Illetve használják, de csak kontrollként. Folyamatosan figyelik ugyanis ezeket a mutatókat, s amikor nagy eltérést találnak a saját információ és a bizalmi indexek által hordozottak között, akkor utánajárnak az okoknak. Ez egyébként elsősorban az üzleti, ipari indexekre áll, a lakossági bizalmi indexeket kevésbé forgatják, mivel a Compaq pozíciója lakossági piacon nem jellemző, mondja Beck György.

A Coca-Cola magyarországi vállalatánál a lakossági bizalmi indexeket használják elsősorban az üzleti tervek készítésekor, legyen szó akár az éves, akár a folyamatos tervezésről, tudtuk meg a cégnél. A rugalmas piac miatt a tervezés náluk ténylegesen folyamatos munkát jelent. E mellett számos más adatot, statisztikai mutatót is figyelembe vesznek e munka során, köztük a GDP, az ipari termelés, a foglalkoztatottság alakulását, valamint a GfK felmérései közül is többet.

Ugyan kapják és olvassák, ám nem igazán használják a különféle konjunktúraindexeket a Pannonplastnál. Nemes D. Ervin, kontrollingért felelős vezérigazgató-helyettes szerint ennek oka, hogy a cégnél erőteljesen támaszkodnak a saját adatokra, s kifejezetten szoros kapcsolatban állnak üzleti partnereikkel, ami miatt jól ismerik őket. A cégcsoport 19 vállalata beszállító, s kevés az olyan termékük, amelyeket kifejezetten fogyasztói célokra szánnak, sorolja az indokokat. Mint megjegyezte, számukra esetenként sokkal többet elárulnak a várható trendekről az olyan információk például, hogy melyik multinacionális vállalatok mely vezetői golfoztak együtt mondjuk Tajvanon.

N. Vadász Zsuzsa