Eladó-e Gibraltár?
A brit és a spanyol kormány április közepén folytatja a Gibraltár jövőjéről tavaly megkezdett tárgyalásokat, és nyárig várhatóan közös javaslatot dolgoznak ki a jelenleg brit fennhatóságú terület feletti szuverenitás megosztásáról. A tervezetet - amelynek részeként Madrid lemondana a teljes szuverenitás megszerzéséről - azután helyi népszavazásra bocsátanák. A jelek szerint azonban aligha lesz könnyű egy ilyen jellegű módosítást "lenyomni" a mintegy 30 ezer gibraltári lakos torkán: gyakorlatilag a teljes helyi népesség részt vett a London "árulása" ellen a héten rendezett tüntetésen, és a kérdésről 1967-ben rendezett referendumon mindössze 44 szavazatot kapott a Spanyolországhoz való közeledés.
Az már csak olaj volt a tűzre, hogy a napokban kiszivárgott: elutasító végeredmény esetén London megvonhatja támogatását Gibraltártól egy sor európai uniós kérdésben, például az adóparadicsomok ügyében. Az EU ugyanakkor "mézesmadzagként" 60 millió eurós támogatást helyezett kilátásba a két tagállam között régóta súrlódásokat okozó kérdés rendezése esetére. Ez Peter Hain brit európa-ügyi miniszter szerint hatalmas távlatokat nyitna meg a gibraltári repülőtér és teherkikötő fejlesztése előtt - írja a The Independent. Peter Caruana, a koronagyarmat kormányzója ezzel kapcsolatban azonban úgy fogalmazott, hogy "a szuverenitás nem eladó".
A BBC szerint a körvonalazódó brit-spanyol alku eredményeképpen a terület elveszítené koronagyarmat státusát, és Madridnak beleszólása lenne az ottani ügyekbe. A lakosság önrendelkezési jogai szintén bővülnének, megmaradna a brit jogrendszer, és továbbra is az angol lenne a hivatalos nyelv.
Gyakorlati könnyebbséget jelentene, hogy Spanyolország felhagyna a sokak által zavarónak tartott határellenőrzéssel is, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság éppen most szüntette meg a vizsgálatot, mondván: a gyors és véletlenszerű ellenőrzések már csak azért sem ellentétesek az uniós joggal, mivel Gibraltár nem része a közös vámterületnek.
Vg-összeállítás
