Gyors bérkiáramlás januárban
Az idén januárban a reálkeresetek igen jelentősen, 11,4 százalékkal haladták meg az egy esztendővel korábbi szintet. A kimagasló bérkiáramlási ütem az előző év második felében elindult tendencia folytatódását jelenti. A béremelkedés rendkívül egyenetlenül történt, hiszen a versenyszektorban 7,4, a költségvetési területen 20,1 százalékkal nőtt a keresetek reálértéke. (Ráadásul a versenyszférában - ha kisebb mértékben is - továbbra is érvényesül a minimálbér-emelés "jövedelemfehérítő" hatása, ami megemeli a hivatalos keresetnövekedési adatot.)
Nagyok a különbségek a költségvetési szektoron belül is. Az egészségügyi, szociális ellátásban például jóval átlag alatti volt a béremelkedés, míg a közigazgatásban majdnem 40 százalékkal nőttek a nettó átlagkeresetek.
A béralakulás szempontjából érdekesebb a versenyszektort vizsgálni, hiszen itt a keresetek nem alakulnak olyan hektikusan - mondja Zsoldos István, a CA IB elemzője. A 14 százalékos bruttó keresetnövekedés magasabb, mint várható volt, de a sok januári eseti kifizetés (jutalmazások, prémiumok) miatt korai lenne következtetést levonni az egész éves piaci bérdinamikára.
Az év eleji gyors bérkiáramlás egyrészt a tavaly második fél évben végrehajtott köztisztviselői illetményemelések áthúzódó hatása, ami az éves béremelkedési ütemet így még jó néhány hónapig magasan tartja. Szintén a reálbér-emelkedés irányába hat, hogy az év közben viszonylag merev nominálbérek az infláció csökkenésével egyre kevesebbet veszítenek értékükből. Emiatt az év első felében biztosan magasan marad a reálkereset-növekedési ütem, utána viszont gyors mérséklődés várható. Ezt a dezinfláció feltehető megtorpanása, illetve a megemelt köztisztviselői illetmények viszonyítási alapba kerülése indokolja.
Az erős bérnövekedés alááshatja a dezinflációs folyamatot, és megakadályozhatja a kamatcsökkentéseket is - mondja Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője. Óvatosabban fogalmaz Zsoldos, aki szerint a megtakarítási hajlandóság magas szintje miatt az első fél évben nem okoz keresleti sokkot az erőteljes keresetnövekedés. Ebből a szempontból legfeljebb 2002 második felében lehet probléma, amennyiben a külső konjunktúra javulása is növeli a keresletet. A dezinflációt egyelőre csak költségoldalról akadályozhatja a bérnövekedés, de egyelőre ennek sincs sok nyoma az árindexben - teszi hozzá a szakértő.
Madár István
