Megkettőződő hazai versenyjog

Kettős versenyjog érvényesül Magyarországon április 1-jétől. Az egyik a jelenleg is hatályos, a hazai viszonyokra irányadó versenytörvény. A másik az EK-magyar társulási egyezményben meghatározott két fontos versenyjogi cikkely a kartelltilalomról és a domináns piaci helyzettel való visszaélésről. Ezeket a közösségi jogbeli szabályokat akkor kell alkalmazni, ha az adott piaci magatartásnak az EU-magyar kétoldalú relációban az egymás közti kereskedelemre befolyása van, azaz: a szabadkereskedelem körébe eső árukat érinti, és nagysága vagy hatása a hazai cégek és az unió piacain való jelenlétével, illetve uniós vállalatok magyarországi tevékenységével függ össze - nyilatkozta Berke Barna, a versenytanács elnöke a Világgazdaságnak.

Hangsúlyozta: a jogsértő cselekmény megtörténhet akár az unióban, akár nálunk, EU-s vagy hazai cégek által egyaránt. A lényeg az, hogy a társulási szerződés szerinti kétoldalú szabadkereskedelemben a kartellezés vagy az erőfölénnyel való visszaélés érzékelhető legyen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új, a hazai vállalkozásokra is kiterjedő, a magyar versenyhivatal és a bíróságok által alkalmazandó szabályozás gyakorlata nem lesz zökkenőmentes.

Az 1991 végén megkötött - döntően egy programozott szabadkereskedelmi viszony kiépítéséről szóló - EK-magyar társulási egyezmény megszabta ugyan a követendő közösségi versenyjogi előírásokat, azt azonban nem határozta meg, hogy ezek miként fognak működni, illetve mely szerv hogyan alkalmazza majd. A kérdésekre 1996-ban egy hazai kormányrendelet igyekezett választ adni, ám előírásai alkotmányellenesnek bizonyultak. Mégpedig azért, mert a mindenkori közösségi versenyjogot, az EK bírósági gyakorlatát - az egyezménynek megfelelő területen és körben - automatikusan, közvetlenül érvényesítendőnek követelte meg, anélkül tehát, hogy azt először magyar jogszabályba foglalnák.

Az április elsejétől hatályba lépő végrehajtási szabályozás - a Magyar Közlöny 34. számában megjelent 2002. évi X. törvény, illetve az ahhoz kapcsolódó 39/2002. (III. 12. ) kormányrendelet - már felsorolja azokat a közösségi jogi forrásokat, amelyeket alkalmazni kell. És csakis azokat, nem tartalmaz tehát kötelezettséget jövőbeni, a magyar hivatalos közzétételt nélkülöző közösségi szabályok érvényesítésére. Mindazonáltal - vélik versenyjogi szakértők - az új rendelkezések sok tekintetben gondot okoznak majd a gyakorlatban. A versenyjog kettőssége önmagában próbára teszi a jogalkalmazókat: a társulási szerződés hatókörébe tartozó esetekben például a kartellek megítélése kapcsán a hazaitól eltérő - szigorúbban figyelembe veendő - a környezetvédelem jelentősége. Különböznek a magyar gyakorlattól egyebek közt a fúziómérlegelés szempontjai, illetve azok súlya is. Jogértelmezési problémákat vet fel annak megállapítása, hogy a vizsgált piaci magatartás menynyiben befolyásolja a EU és Magyarország között kialakult kereskedelmi rendszert. Zavart okozhat, hogy ugyanannak az ügynek a megítélése eltérő lehet, attól függően, hogy az uniós vagy a hazai versenyhatóság jár el. Míg ugyanis a GVH csak a Magyar Közlönyben kihirdetett végrehajtási szabályozásban meghatározott normákat érvényesítheti, addig az unió versenyhatósága a közösségi jog teljességével élhet az elbírálás során.

Kende Katalin