Önállósodik a baleset-biztosítás

Hamarosan a kormány elé kerül az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól elkülönülő baleset-biztosító tervezetének előterjesztése, s már jövőre létrejöhet az önálló szervezet - mondta az egészségügyi miniszter a témában tartott konferencián. Mikola István szerint a munkaadók és munkavállalók képviselőinek bevonásával a munkahelyi kockázattal arányos járulékfizetési rendszert kell kidolgozni. A foglalkoztatók terhe nem nőhet. A foglalkozási megbetegedések és a munkahelyi balesetek megelőzése nagyobb figyelmet kaphat, ami a gazdaság szempontjából is fontos, véli. Ezt igazolja a Világbank tanulmánya: a fellendülés 67 százalékban az emberi erőforrás jó kondícióján múlik.

Egyetért a Magyar Gyáriparo-sok Országos Szövetsége is. Szakértője, Palotás Gábor szerint az önálló baleset-biztosító révén olyan érdekeltségi rendszert lehetne kidolgozni, ami a foglalkoztatókat a jó munkafeltételek megteremtésére ösztönzi.

Jelenleg nincs esélyegyenlőség, a munkavédelmi ellenőrök legtöbbször csak a nagyvállalatokat érik el, a kicsik nincsenek a látókörükben. A kiszabott bírság összege - tavaly 200 millió forintot tett ki - a munkavédelmi alapba kerül, amit pályázat útján a jobb munkakörülmények kialakítására fordítanak. A pénz öszszege a jövőben nőhet, mivel tízmillió forintra emelték a hárommilliós bírság összegét.

Évente 2,3 millió körüli a foglalkozási betegségek és balesetek miatti táppénzes nap (ez az öszszes táppénzes nap 5,4 százaléka). Tavaly 28 220 hivatalosan bejelentett munkahelyi baleset volt - tudtuk meg Vukovich Gabriellától, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesétől. A lakosság kikérdezésével folytatott kutatásuk 59 ezret jelzett. Igaz, a három nap alatti esetekről is beszámoltak, de közrejátszik a titkolódzás is, mondta, utalva az ILO-becsléseire. E szerint évente 58-150 millió foglalkozási megbetegedés és 200 ezer halálos baleset következik be a világon. Vukovich elmondta: a dolgozók érdekérvényesítési lehetősége a rendszerváltás óta hazánkban is romlott. Ennek egyik oka a szürke-fekete foglalkoztatás, de az úgynevezett atipikus munka is, amikor a munkáltatók vállalkozóként kötnek szerződést a dolgozóikkal. Az ilyen formában foglalkoztatottak a munkával kapcsolatos balesetek és betegségek következményeit gyakran maguk viselik. A KSH adatai szerint egyébként a leggyakoribb foglalkozási betegség a csont- és izomrendszeri, a légzőszervi, a keringési, majd a szembetegség, a halláskárosodás, de előfordulnak mentális bajok és ritkán fertőző betegségek is.

NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET