Az utasok többsége úgy tudja, hogy a busztársaságok állami támogatást kapnak - derül ki egyebek között a Közlekedéstudományi Intézet Rt. által a Volán Egyesülés megrendelésére 2000-2001-ben végzett országos felmérésből. A válaszok egyébként a kutatókat is meglepték.
Az "utaselégedettségi felmérés" során külön kérdéscsoport volt a Volán-autóbuszcégek helyzetének megítélése kapcsán az önkormányzatok és az állam szerepvállalása. A kérdés arra irányult, hogy az utasok tudják-e, a társadalomnak többe kerül az általuk megtett utazás, mint
amennyit ők a tarifában megfizetnek. A kutatókat is meglepő eredmény szerint a helyközi közlekedés szempontjából mindössze az utasok 50 százaléka tud arról, hogy az állam - árkiegészítés formájában - támogatást ad az utasoknak. Viszont 87 százalékuk úgy véli, hogy a busztársaság kap állami támogatást (a vasút állami támogatásáról az utasok 79 százaléka tud). A helyi közlekedés területén pedig mindössze 33 százalékuk tud arról, hogy az állam kedvezményt nyújt az utasoknak. Ugyanakkor 80 százalék úgy gondolja, hogy a szolgáltató állami támogatásban részesül.
A közforgalmú városi közlekedés egyébként Európában mindenütt ráfizetéses. Ez az a szolgáltatás, amit attraktivitása érdekében elfogadható szinten kell biztosítani, de viszonylag alacsony szinten meghatározott tarifa mellett.
Az EU-ban működő veszteségkiegyenlítés analógiájára Magyarországon a városi közlekedés támogatása az önkormányzatok feladata lenne - állapították meg egyebek között a felmérés eredményeként. Ezt saját többségi társaságaik esetében többé-kevésbé biztosítják, viszont az állami többségű Volán-társaságoknál csak egyedi esetekben juthatnak szerény összegekhez. A támogatás jelenléte ily módon a tevékenység olyan külső tényezője, amely a városok nagy többségében bizonytalan kimenetelű.
A Volán-társaságoknak - mint ismeretes - az infláció mértékénél jóval alacsonyabb tarifanövelésre nyílt módjuk. Miközben a Volán Egyesülés például a 2002. évre - a közlekedési költségkosár 9 százalékos emelkedésétől elmaradó mértékű - 6,8 százalékos jegyáremelésre tett javaslatot, addig csak 6 százalékot hagytak jóvá. A tavaly javasolt 9,8 százalékos tarifanöveléssel szemben pedig csupán 6,8 százalékkal nőhettek a díjak. Eközben az autóbusz-társaságok költségei általában az infláció feletti mértékben nőttek.
Mivel a Volán-társaságok mindent piaci áron vásárolnak, de ettől eltérően diktált, nyomott árakon szolgáltatnak, a menetrend szerinti autóbusz-közlekedést lebonyolító cégek úgy tudják a tulajdonostól elvárt minimális nyereségességet elérni, hogy elhalasztanak egy sor, a "normális" körülmények között az utazóközönség érdekében szükséges fejlesztést. Például az indokoltnál sokkal lassúbb ütemű járműcserét hajtanak végre.
A Volán Egyesülés számításai szerint a társaságok vagyonfelélésének megállítása érdekében 1,7 milliárd forint üzemeltetési és 12 milliárdos beruházási támogatásra lenne szüksége. Az utóbbiból tízmilliárdot jármű-rekonstrukcióra kértek. Erre ugyanis a 2002. évi költségvetésben csupán a tavalyival közel azonos, 3,1 milliárdos támogatást irányoztak elő, amiből mintegy 400 új autóbuszt tudnak beszerezni. Ez a mennyiség azonban nem képes megállítani a járműpark elöregedési folyamatát. Ahhoz évente annak 10 százalékát kitevő, körülbelül 600 darab új járműre lenne szükség. (MK)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.