A szemléletváltozásban látja majdani uniós ítélkezésünk legfőbb garanciáját Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, aki a napokban megjelent, Intézmények Európában című könyv szerkesztőjeként is nyilatkozott a csatlakozás utáni bírósági munka követelményeiről a Világgazdaságnak. Hangsúlyozta: a legdöntőbb változás az lesz, hogy az európai jog a magyar jogrendszer részévé válik, azaz a mintegy százezer oldalt kitevő uniós joganyagot és az Európai Bíróság több száz, a közösségi jogra irányadó elvi döntését ugyanúgy kell ismerni, alkalmazni, mint a hazai jogszabályokat.

A csatlakozással a gazdasági jogszabályok 80-90 százaléka közösségi eredetű lesz. Ráadásul az Európai Bíróság is számos olyan döntést hozott, amit az ítélethozóknak a konkrét ügyekben figyelembe kell venniük. Ilyen elsődlegesen a közösségi jog közvetlen hatályának kimondása, amelynek értelmében semmilyen hazai jogalkotási, parlamenti aktusra nincs szükség ahhoz, hogy az uniós jogszabályok a magyar jogrendszer részévé váljanak és érvényesüljenek.

Hasonlóképpen fontos a közösségi jog elsőbbségének elve is. Ha történetesen a magyar jogszabály ellentétes a közösségi joggal, akkor az utóbbit kell alkalmazni. Ilyen esetben tehát a hazai bíróságnak mellőznie kell a közösségi joggal ellentmondó magyar szabályt.

A csatlakozást követő jogvitákban a bírónak első lépésként minden esetben meg kell majd néznie a közösségi jogot. Ha annak ellentmond a magyar szabály, akkor az uniós rendelkezést kell előtérbe helyeznie. Amennyiben pedig a közösségi jog értelmezésével problémái vannak, a folyamatban lévő pert felfüggesztve, meg kell keresni az Európai Bíróságot, és a luxembourgi fórum álláspontjának megfelelően köteles majd alkalmazni a közösségi jogot, illetve a hazai szabályt.

Az Európai Bírósághoz már az elsőfokú igazságszolgáltató fórum is közvetlenül fordulhat. Az Európai Bíróságnak pedig meglehetősen nagy a gyakorlata a tagországokból érkező jogi kérdések megfontolásában. Finnország például több mint félszáz jogértelmezési problémával kereste meg a nagy tekintélyű testületet az uniós belépését közvetlenül követő időszakban.

A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra: a magyar bírák a csatlakozással közösségi bírákká válnak. Ekként nemcsak értelmezik, hanem alakíthatják is a közösségi jogot. Amikor például egy-egy konkrét ügy indukálta problémával megkeresik az Európai Bíróságot, az, a magyar felvetésre is figyelemmel, véleményével kiteljesítheti az adott uniós jogszabályt : a kérdésben elvi állásfoglalást is hozhat, amely a közösségi jogot áthatva, annak részévé válik.

Az Európai Bíróság előtt hivalos lesz a magyar nyelv. A tárgyalásokat folyamatosan magyarra is fordítják majd. A hazai ügyvéd anyanyelvén is előadhatja kérelmét, érveit.

Kende Katalin