Chirac vezet Franciaországban
A politológusok eleve gyenge részvételre számítottak, mert "Franciaországra is átterjedőben van az európai demokráciákra jellemző képviseleti válság" - mint a Le Monde írja. A mérsékelt érdeklődésbe elemzők szerint belejátszhatott az is, hogy több nagyvárosban az iskolai tavaszi szünet idejére esett a választás első fordulója.
Ha az exit poll előrejelzés helyes, a piacok számára is óriási meglepetés történt. A mostani francia elnökválasztást ugyanis előzetesen úgy minősítették, hogy az a demokratikus döntéseknek az a fajtája, amelyet kifejezetten kedvel az üzleti és pénzügyi élet - állapítja meg a Reuters. A második fordulóra esélyesnek tartott Chirac és Jospin gazdasági víziói ugyanis alig különböznek egymástól. Államfőválasztások történetében most először fordult elő, hogy a vita nem az államosítás vagy privatizáció témakörében, az államadósságról vagy a kamatlábakról, hanem a "mezei" háztartások pénztárcáját érintő kérdésekről folyt. Egyikük sem kérdőjelezi meg annak szükségességét, hogy a francia piac megnyíljék a világ többi része előtt, különbség csak a reformok gyorsaságában és méretében van - idéz a brit hírügynökség egy elemzőt.
Jó hírekkel szolgált ez ügyben a Nemzetközi Valutaalap is, amikor pénteken nyilvánosságra hozott féléves Világgazdasági kilátások című jelentésében jövőre 3 százalékos GDP-növekedést valószínűsített Franciaország számára azzal a megjegyzéssel, hogy Párizs sokkal jobban vészelte át a világgazdasági receszsziót, mint az eurózóna legtöbb országa; tavaly úgy volt 2 százalékos a GDP bővülése, hogy az utolsó évnegyed 0,1 százalékpontos visszaesést hozott. Az INSEE statisztikai hivatal adatai is fellendülésről beszélnek, amennyiben a márciusi fogyasztás számai 14 hónapja a legerősebbek: szezonális kiegyenlítés után 1,2 százalékos növekedést mutatnak februárhoz képest.
VG-összeállítás
