Dönthet sorsáról a beteg

A Hollandiában most hatályba lépett eutanáziatörvény felvetette kérdésekkel a magyar egészségügy is foglalkozik. Az 1972-es magyar egészségügyi törvény tiltotta a beteg halálba segítését (eutanázia), az 1997-ben alkotott új jogszabály szerint a beteg visszautasíthatja az életmentő és életfenntartó beavatkozást - mondta a Világgazdaságnak Kovács József bioetikus orvos, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense. Erre akkor kerülhet sor, ha az orvostudomány adott fejlettségi szintje nem teszi lehetővé számára a gyógyulást. Ám a törvény a beteg önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett előírja egy háromtagú bizottság közreműködését, amiben a kezelőorvos, a gyógykezelésben részt nem vevő szakorvos és egy pszichiáter vesz részt. A szakorvosok állapítják meg, hogy a betegség valóban gyógyíthatatlan, a pszichiáternek pedig arról kell állást foglalnia, hogy a pá-

ciens épelméjű-e, esetleg nem depresszióban rendelkezett saját magáról. Azt is előírja a magyar törvény, hogy a beteg "élő végrendeletet" készíthet, amiben arról rendelkezik, mit ne végezzenek rajta az orvosok, ha elvesztené a tudatát. E végrendeletben megnevezheti azt a személyt is, akit felhatalmaz a sorsa fölötti döntésre. A végrendelet az esetleges örökösödési visszaéléseket szűrheti ki.

Kovács József hangsúlyozta: a hatályos törvény és a Magyar Orvosi Kamara etikai kódexe is elutasítja az aktív és a passzív eutanáziát. Véleménye szerint azt akkor lehet megengedni, ha az adott ország egészségügye olyan gazdag, hogy képes az orvostudomány legfejlettebb eszközeit alkalmazni a haldokló megmentéséért, ám hazánk sajnos nem ilyen. Hollandiában nem csak az egészségügy magas színvonalú, de fejlett a demokrácia is. Náluk a most hatályba lépett törvény egy folyamat vége, hiszen már 10-15 éve - bizonyos feltételekkel - létezett az eutanázia gyakorlata.

nógrádi tóth erzsébet