Gyorsul az orosz privatizáció

A privatizációs ügynökség azonban cáfolta, hogy akár az időzítésről, akár az árról született volna már döntés. Az említett ár alacsonyabb, mint a részvények piaci értéke. Az olajcég privatizációját a világgazdasági lassulás miatt 2000-ben és 2001-ben már kétszer elhalasztották - írja a Reuters.

Braverman azokról a tervekről is szólt, amelyek szerint az állam október-november folyamán megválik a Szlavnyeft orosz-fehérorosz olajtársaságban meglévő 75 százalékos részesedéséből közel 20 százaléktól. A tavaly egyszer már szintén elhalasztott ügylet révén Moszkva legkevesebb 300-350 millió dolláros bevételre számít. Az állami vagyonkezelő minisztérium szerint a Lukoil és a Szlavnyeft magánosítása teszi majd ki a 2002-re tervezett 35 ezer milliárd rubeles (1,12 milliárd dollár) privatizációs bevétel mintegy 85 százalékát.

A két legnagyobb trófea mellett azonban Moszkva az idén még mintegy 400, részben vagy egészben állami tulajdonú vállalat esetében készül megválni kisebb-nagyobb tulajdonrésztől - írja az Economist Intelligence Unit. Eladnák a Szvjazinveszt távközlési holding két részvény híján 25 százalékát, és az értékesítésre kiszemelt vállalatok között van a második legnagyobb orosz bank, a VnyesTorgBank is. A pénzintézet legvalószínűbb vevője az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely egy-két év után eladná részesedését egy külföldi befektetőnek. Az amerikai Citibank már jelezte érdeklődését.

Elemzők a privatizációs bejelentéseket részben azzal magyarázzák, hogy az utóbbi időben a reformok útjában álló kommunista párt több helyet is elvesztett az állami duma fontos bizottsá-gaiban. Megfigyelők arra is felhívják a figyelmet, hogy Putyin elnök kormánya immár politikai szempontból nem közömbös részesedésektől is hajlandó megválni: a Szlavnyeft ellenőrzi például a Fehéroroszország felé irányuló olajkivitelt.

VG-összeállítás