Késhetnek az uniós segélyek
Az újonnan csatlakozó EU-tagjelöltek adósságkezelési politikáját és ezen keresztül a helyi kötvénypiacokat is érdemben befolyásolhatja a kezdeti befizetések körül kialakult vita eredménye. Az elmúlt napokban lezajlott brüsszeli tárgyalási fordulón a tagjelölt országok nehezményezték, hogy az unió már a csatlakozás pillanatától elvárja a közös kasszához való teljes körű hozzájárulást, míg a támogatások jelentős részéhez - például a közvetlen agrárkifizetésekhez - csak bizonyos idő, jellemzően egy év elteltével juthatnának hozzá az érintettek. Emiatt az új tagok adósságkezelési politikájuk átalakítására kényszerülhetnek - mutat rá a Reuters.
A problémát a Bruxinfo beszámolója szerint elsőként a magyar főtárgyaló vetette fel, majd lényegében valamennyi térségbeli kollégája csatlakozott hozzá. Az unió megoldási javaslata szerint az új tagok a csatlakozást követő években bizonyos fix összegű transzfert kapnának annak érdekében, hogy ne váljanak nettó befizetővé. Ezt azonban a lengyel delegáció azonnal elutasította, mondván: a befizetések unióban szokásos rendszerét a csatlakozás után öt év alatt kellene fokozatosan kiterjeszteni az érintett országokra. Ehhez az állásponthoz - konkrét átmeneti idő megjelölése nélkül - Csehország is csatlakozott, Szlovákia pedig azt vetette fel, hogy ha végül a fix összegű kompenzáció mellett dönt az EU, akkor azt egyenlő havi részletekben folyósítsa a költségvetési folyamatok zökkenőmentessé tétele érdekében. Elemzők szerint a kérdésben csak az év végén, a csatlakozási tárgyalások átfogó pénzügyi csomagjának részeként születhet megállapodás.
VG-összeállítás
