Mától a közös agrárpolitika kivételével valamennyi érzékeny fejezet a csatlakozási tárgyalások asztalán lesz, de az esetek többségében ez csak arra elegendő, hogy a felek kölcsönösen megállapítsák: az adott témakörök konkrét, számszerűsíthető téte-leivel csakis a tárgyalások végső szakaszában tudnak majd foglalkozni. Részint, mert ezek pontos meghatározásához tudni kell például a pontos taglétszámot, részint, mert a "legutolsó elérhető" statisztikai bázison akarnak majd számolni, és egyes számszerű tételek csak a kép teljes körű ismeretében határozhatóak meg. Addig viszont az elvi részeket akár további tárgyalást nem igénylőnek is minősíthetik.

Ilyen alapon ajánlja ma az EU-elnökség - Málta kivételével - valamennyi jelölt országnak az intézményi, valamint Csehországnak és Litvániának a regionális politikai fejezetek ideiglenes lezárását. Az összes tagjelölt asztalára odakerül a mostani (három jelölt esetében ma, a többieknél hétfőn tartandó) fordulóban a közös költségvetés szabályozásával foglalkozó dosszié is, itt azonban éppen a számszerűsíthetőség híján senkivel nem lehet még szó ideiglenes fejezetzárásról sem.

Az intézményi fejezet esetében az EU továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a nizzai szerződést tekintsék egyedül adekvát tárgyalási alapnak, amelyben tehát Magyar- és Csehország kettővel kevesebb parlamenti helyre kapott ígéretet, mint a hasonló népességű jelenlegi tagállamok. Egyes EU-diplomaták azzal érvelnek, hogy a szerződés - főként, ha majd ratifikálják - része lesz az uniós acquis-nak, más, brüsszeli jogi szakértők ugyanakkor azt is elismerik, hogy a nizzai dokumentumban a tagjelöltekre vonatkozó részt csupán nyilatkozatként csatolták a szerződéshez. "Ha a szerződés egészét ratifikálják, valóban ,acquis' lesz belőle, de az effajta ,nyilatkozatok' inkább csak ,puha acqius-nak' számítanak, amik további tárgyalás témái lehetnek" - jegyezte meg az EU miniszteri tanácsának egyik illetékese.

Annyi bizonyos, hogy a fejezet leglényegesebb részét - a szavazatok újraosztását és a minősített többségi küszöböt - az akkori taglétszám ismeretében csak 2004 végén fogják rögzíteni, miként a parlamenti helyek közötti arányt is csak annak ismeretében lehet véglegesíteni, hogy miként alakul az EU taglétszáma. Ennyiből a fejezet mostani megvitatásakor voltaképpen csak annyit kell tisztázni, hogy ezekhez a jövőbeli lépésekhez a nizzai szerződésben rögzített elvek és mechanizmusok tekinthetők irányadónak. Ami jelölt országbeli diplomaták szerint is "fájdalommentesen" felvállalható, jóllehet cseh és magyar részről hozzáteszik: csak akkor, ha a mai tagok tudomásul veszik, hogy ez a két ország kettővel több helyre tart majd igényt a közös parlamentben.

Fóris György - Brüsszel