Stabilitásra ügyelő év lesz az idei

Évek óta a leglassabb, ugyanakkor a legösszehangoltabb ütemben nőttek az eurórégió gazdaságai 2001-ben az Európai Központi Bank (ECB) éves jelentése szerint. Habár a tanulmányban közölt adatok többsége már korábban is ismert volt, az év vége óta eltelt lassan öt hónap lehetőséget biztosított a közöttük fennálló egyedi összefüggések elemzésére, a tavalyi év meghatározó folyamatainak alaposabb megismerésére is.

Összességében lassú évet zárt a térség 2001-ben: a megelőző évi 3,4 százalékos teljesítmény után tavaly mindössze 1,5 százalékos növekedést produkált. Ezt a visszaesést több tényező együttes hatása eredményezte, derül ki az elemzésből. A már a 2000. év második felében megindult lassulás az év elején a külső kereslet mérséklődése nyomán tovább folytatódott. Az USA ekkorra már biztosra vehető gyengélkedése és a japán gazdaság mélyrepülése az export esetében 2001 egészében az előző évinél 9 százalékponttal kisebb, 3,4 százalékos dinamikát eredményezett. Ez azonban nem rontott a fizetési mérlegen, mivel a behozatal lehetőségei a belső kereslet visszaesésével párhuzamosan szintén csökkentek. A hazai fogyasztások szintje ugyancsak visszaszorult: a korábbi évben mért 3 százalékos GDP-részesedés 2001-re 1,4 százalékra zsugorodott. A cégek készleteik leépítésébe fogtak. Ám az övezeten belüli kiegyensúlyozottságot jelzi, hogy a legrosszabb és a legjobb teljesítményt nyújtó tagállam teljesítménye közötti differencia 8,5-ről 5,5 százalékra csökkent.

Az év legnagyobb vesztese minden valószínűség szerint az ipar volt: a kedvezőtlen külső hatások ugyanis ezt a szektort érintették a legdrasztikusabban. Az ipari termelés GDP-hez mért hozzájárulása a megelőző év 4 százalékos teljesítményének negyede volt csak. A csökkenésért elsősorban a félkész termékek keresletében, végső soron pedig a fogyasztás szintjében mutatkozó kedvezőtlen változások voltak felelősek.

Nem változott jelentősen a munkanélküliség szintje tavaly. Ez lehetne jó hír is, ám a korábbi tendenciák tükrében mégsem az. Ezt megelőzően ugyanis éves szinten 1,6-2,1 százalék körül csökkent az állástalanok száma, tavaly csak 0,5 százalékkal.

A korábbi évekkel ellentétes tendenciák uralták az eurórégió monetáris politikáját is: a két pillér közül az egyik, a gazdasági növekedés - mint láttuk - visszafogott volt, a pénzkínálat (M3) növekedése ugyanakkor mindvégig a referenciatartomány környékén maradt. Ennek ellenére a kamatpolitika az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed aktivitásához képest az év egészében visszafogott maradt. Aggodalomra a májusi, 3,2 százalékos inflációs adatokat leszámítva egyébként nem adódott ok.

László Gergely