A tagjelölt országok a kereszténydemokrata Lojze Peterlét, az egykori szlovén miniszterelnököt és külügyminisztert, jelenlegi parlamenti képviselőt választották be az EU jövőjét felvázolni hivatott konvent elnökségébe. Ahhoz azonban nem járultak hozzá, hogy Peterle csoportként képviselhesse őket. Ciprus és Lettország a jelöltek egységes fellépését szorgalmazta annak érdekében, hogy azok nagyobb befolyással bírjanak a testületben. A csoportba tömörülés ötletét elutasító többség azonban nem szeretné, ha "a keleti blokként" kezelnék őket, hanem a jelenlegi tagokéval egyező feltételek mellett szeretnének részt venni a konvent munkájában - írja az EUobserver.

Bár Peterle hivatalosan csak "vendégként" vehet majd részt az elnökség ülésein, Jean-Luc Dehaen alelnök úgy nyilatkozott, hogy a jelöltek által választott tag a rendes tagokéval megegyező jogokat élvez majd. Megszólalhat tehát a vitákban, kezdeményezéseket tehet, s a döntéshozatalban is egyenlő alapon vehet részt. Megválasztása után Peterle azt mondta, hogy nem pusztán megfigyelő lesz az elnökségben; fő feladatának a tagjelöltek nemzeti parlamentjei és a testület közötti kétirányú információáramlás biztosítását nevezte meg - idéz az STA. A tagjelölt országok parlamenti képviselői azonban elutasították Peterle arra vonatkozó javaslatát, hogy az elnökség minden ülése után jelentésben adna tájékoztatást.

A konvent tegnapi és mai ülésén az EU feladatairól folyik a vita. Az elnökség négy kérdésre vár választ a résztvevőktől: az unió feladatainak a körét bővíteni vagy szűkíteni kellene-e; milyen kritériumok alapján döntsék el, hogy az egyes feladatokat az unió vagy a tagállamok lássák-e el; rögzítsék-e kifejezetten az unió szerződéseiben, hogy az EU feladatain kívül eső kérdésekben a tagállamok a felelősek; az unió feladatait egyszer és mindenkorra határozzák-e meg, vagy hagyjanak teret a későbbi módosításoknak is.

VG-összeállítás