A költségvetés dilemmái

A költségvetés helyzete 2002 tavaszán igen ellentmondásos - állapítja meg az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Kht. most elkészült elemzése. A kétéves büdzsé második esztendejének előirányzatai - az előző két év adatainak a feltételezettől való lényeges eltérése miatt - ugyanis lényegében irrelevánssá váltak. Az infláció alulbecslése miatt az ez évre előirányzott bevételek még folyó áron is alacsonyabbak, mint a tavalyi tényszámok, s a kiadások is mindössze 1,5 százalékkal magasabbak a 2001. évi tényleges kiadásoknál. Ezért a költségvetés mindenképpen korrekcióra, legalábbis a tavalyi tényleges és az ez évre reálisan várható inflációs és növekedési adatokhoz való igazításra szorul. Ez nem jelent "pótköltségvetést", mivel nincs szükség sem a bevételek, sem a kiadások szerkezetének az átalakítására.

Erre az esztendőre a kétéves költségvetésben előirányzottnál mintegy 400 milliárd forinttal több bevétel várható. A kiadásoknál a helyzet bonyolultabb, mert áprilisban nagy kiadásnövekedés volt, a leköszönő kormányzat májusi kiadásait még nem ismerik. Feltételezhető, hogy az 1-5. havi hiány elérheti a teljes évi deficit háromnegyedét. Ha elfogadjuk, hogy az új kormány kötelezettségei körülbelül 200 milliárd forintos többletkiadást jelentenek, akkor a hiány a kht. szerint 50-60 milliárd forinttal fogja meghaladni a tervezettet. Mivel azonban - két éven keresztül a tervezettnél magasabb infláció következtében - a folyó áras GDP is magasabb lesz a feltételezettnél, a GDP-arányos költségvetési hiány alig lesz nagyobb az előirányzottnál. A számítások szerint tehát, ha a pótlólagos kiadások valóban megoldhatók 200 milliárd forintból, nem keletkezik feszültség az idei államháztartási egyenlegben, mivel a pluszkiadások nem az év egészében jelentkeznek.

Más kérdés a jövő évi költségvetés, amelyben már aligha lehet élni az infláció alultervezésével. Azaz más kiadások lefaragására van szükség ahhoz, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány ne emelkedjék. (MK)

Munkatársunktól