A spekulánsok járhatnak jól
Azonnal felfüggeszti az állami földek értékesítési eljárását az MSZP, ha az új kormány megalakul - közölte lapunkkal Németh Imre, a szocialisták agrárminiszter-jelöltje. Bármilyen későbbi földeladás előtt meg kívánják ismerni az Alkotmánybíróság (Ab) álláspontját a földügyi szabályozásról, mivel az MSZP szerint az ez évtől hatályos előírások jelentős része alkotmányellenes. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt az Orbán-kormány magatartását cinikusnak és Európában megengedhetetlennek minősítette.
Németh felhívta Orbán Viktor figyelmét, hogy a most bejelentett földeladási tranzakciót törvényes keretek között, a határidők betartásával a jelenlegi kormány már nem tudja lebonyolítani.
Mint ismert, a kormány kedden jelentette be, hogy versenytárgyalás formájában eladja a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht.-hoz átkerült állami termőföldeket. A korábbi két vagyonkezelő, vagyis az ÁPV Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 420 ezer, illetve 38 ezer hektárt adott át. Egy lapunk birtokába jutott, április 30-i dátumozású kormányhatározat-tervezet külön is hangsúlyozza, hogy az eladások nem érinthetik a nemrég privatizált 12 volt állami gazdaság területét, a többire viszont ki kell terjedniük.
Az értékesítés gyorsítása érdekében a megyei földhivataloknak díj- és térítésmentesen, soron kívül kell biztosítaniuk az MNFA vagyonnyilvántartásához szükséges adatokat, mivel ezek elengedhetetlenek az eladásokhoz. Emellett az illetékes tárcáknak május 7-ig ki kell alakítaniuk a földértékelés egységes jogi szabályozását, a belügyminiszternek pedig fel kell készítenie az önkormányzati jegyzőket a versenytárgyalások gyors lebonyolítására.
A nemzeti földalapról szóló törvény értelmében az állami földek értékesítése előtt 30 nappal hirdetményt kell közzétenni az MNFA Kht.-nál és az érintett önkormányzatoknál. Ha a hirdetményeket a jövő héten megjelentetik, az eladások leghamarabb június elején indulhatnak meg. Addigra viszont felállhat az új koalíció, amely a privatizációt megakadályozhatja.
Mindenesetre az értékesítésekhez a földalapos kht.-nak rendelkeznie kell egy saját szabályzattal is a versenytárgyalás részletes feltételeiről. A kidolgozási határidő a március 11-i cégbírósági bejegyzéstől számított 90. napon, azaz június 9-én jár le. Információink szerint a szabályzat eddig nem készült el, így kérdéses, hogy a versenytárgyalásokat pontosan mi alapján lehetne most meghirdetni. Sebestyén Róbertet, az MNFA Kht. ügyvezetőjét nem sikerült elérnie lapunknak. Nem hivatalos értesüléseink szerint lemondását fontolgatja a kifogásolt földeladási tervek miatt.
Ma a családi gazdálkodók maximum 300 hektár föld megvéte-léhez kaphatnak 10-20 éves futamidejű MFB-s hiteleket 7,01 százalékos kamattal, amelyhez 100 hektárig 100, a felett 50 százalékos kamattámogatás társul. Ez alapján - szintén 200-300 ezer forintos hektáronkénti földárral számolva - a földvételek után az agrárcsaládoknak évi 10-30 ezer forint közötti hektáronkénti öszszeget kellene törleszteniük.
Mértékadó jogi szakértők szerint az állami földek vevői az esetek zömében nem férhetnek hozzá a területekhez, mivel azokat az eddigi vagyonkezelők szerződésekkel haszonbérbe adták. A bérlet ideje a földtörvény 1994-es hatálybalépése óta termőföldnél maximum tíz év, vagyis például a tavaly újrakötött szerződések egészen 2011-ig érvényben lehetnek. Ezért a vásárlás nem a tényleges és azonnali termelésre törekvő családi gazdaságoknak, hanem a középtávú befektetésekre törekvő spekulánsoknak lenne kifizetődő. Az új tulajdonosok ráadásul "belépnek" a haszonbérleti jogviszonyba, vagyis a bérleti díjat is ők szedik majd. Igaz, a korábbi két vagyonkezelő (főként az ÁPV) a földeket a piaci árnál jóval olcsóbban adta bérbe. Információink szerint az ÁPV éves díja tavaly 300 forint volt aranykoronánként, ami az idén az esetek többségében az infláció mértékével növekszik. Így egy átlagos, 20 aranykoronás föld éves bérleti díja hektáronként 6,5-7,5 ezer forint, szemben a 12-15 ezer forintos piaci árral. Ez is azt jelenti azonban, hogy az új tulajdonosok a hiteltörlesztési éves részlet harmadát-felét a bérleti díjakból teremthetnék elő, ha a földeket a jelenlegi, 200-300 ezer forintos hektáronkénti áron tudnák megvenni.
Hazafi László
